Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Actes du Congres. Proceedings. XXVe Congres internationale d'histoire de la médecine. Québec 21—28 aout 1976. Vol. 1—3. (Némethy Ferenc)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL Actes du Congrès. Proceedings. XXV

e Congrès internationale d'histoire de la medicine. Québec, 21-28 aouût 1976. Vol. l-II-III. Québec, é.n. 1403 p. 111. A két évenként rendezett nemzetközi orvostörténeti kongresszusok soknyelvű és egyre gyarapodó előadásanyagának kiadása egyre nehezebb feladatok elé állítja a szervező ország orvostörténészeit. A gondok részben anyagi természetűek, részben a szerkesztés és a sajtó alá rendezés munkájában jelentkeznek. Mindezt jól tükrözi a jelen mű, amely pedig jubileumi kiadványnak készült, mivel a 25. kongresszus mérföldkövetjelentett a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság életében s egyben fordulatot is: hiszen ez volt az első, Európán kívül rendezett kongresszusa. (A résztvevők száma: 230.) Az említett gondokat sejtető első szembeszökő jelenség a három nagyméretű kötet kézbevételekor az, hogy nem a hagyományos nyomdatechnikával készültek, hanem sokszorosítással: a szerkesztők az előadóknak szabványlapra gépelt kéziratait lefényképezve állították össze a gyűjteményt. Ez nemcsak olcsóbb a szedést és korrektúrákat igénylő eljárásnál, hanem megkíméli a kiadót a nyelvi helyesbítés terheitől is — különösen a nem anyanyelvükön előadó szerzők esetében. így mindenki valóban teljes felelősséget visel a maga szellemi termékéért. A közölt 124 előadás zöme egyébként francia vagy angol nyelvű, kivételként bukkan fel egy-egy német vagy olasz szöveg. A kötetekben — részletes tartalomjegyzék, tárgymutató és tárgykör szerinti csoportosítás híján — nem egyszerű az eligazodás. Tematikus egységet csak az első kötet mutat, amelyben a megnyitó és a záróülés felszólalásait és a kongreszus központi rendezvényének számító „kollokviumhoz" kapcsolódó előadásokat találjuk („A szociális medicina tegnap, ma és holnap"). A feldolgozások természetesen igen eltérő méretű korszakokra és földrajzi egységekre terjeszkednek ki. Vannak, amelyek egy egész ország egész történetéről adnak átfogó képet a megadott szempont szerint (G. Lindgren : A szociális medicina története és távlatai Svédországban; P. Ghalioungui: Orvosi szolgáltatások Egyiptom történetében); vannak, amelyek országos vonatkozásban ugyan, de csak egy korlátozott időszakon belül tárgyalják a témát (Schadewaldt : A szociális medicina története és távlatai a német császárság, a weimari köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság idején); mások egy-egy város fejlődésére koncentrálnak (D. G. de Freitas: A szociális medicina Sao Paoloban, Brazília legnagyobb és legnépesebb városában), vagy valamely részletkérdést vesznek tüzetes vizsgálat alá (Réti E. : A demográfiai és családtervezési nézetek fejlődése). A kiadvány II. és III. kötete a „kollokviumon" kívül elhangzott, legváltozatosabb tárgyú előadások szövegét hozza egyszerűen a szerzők betűrendje szerint, így igen nehéz róluk áttekintő képet alkotni. Kb. egyharmaduk valamely kiemelkedő személyiséghez (Joubert, Morgagni, Kopernikusz, Osler, Noguchi, Maimonides, Bright, Ber-