Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Lambrecht Miklós: Virchow és Pertik

VIRCHOW ÉS PERTIK — VIRCHOW-VONATKOZÁSOK A MAGYAR ORVOSTÖRTÉNETBEN* — LAMBRECHT MIKLÓS A magyar orvostudomány modern megújhodásának nagy korszaka a 19. század második fele. Az akkor szükséges szervező munkát végző vezető egyéniségek — élükön Markusovszky Lajossal — tisztában voltak azzal, hogy ezt a modernizálódást csakis világlátott, az európai tudományosságot közvetlenül megismerő fiatal szakemberekkel lehet végrehajtani. így aki kivívta a „Markusovszky-asztal" figyelmét, előbb-utóbb Schordann-ösztöndíjjal vagy más támogatással kiküldetésre került. Tapasztalatokkal, személyes ismeretségekkel és modern szakirodalommal felvértezve, itthon ezek a fiatalok gyorsan haladtak előre a szakmai ranglétrán, és legtöbbjük katedrához jutva, még századunk elején is e gazdag korszak hatását sugározták, talán még ma is érezhetően. Ilyen, többször is külföldön járt pathologusunk volt Pertik Ottó (1852. 12. 11.— 1913. 2. 28. Bp.). Életrajzi adatai (a szokásos lexikon-cikkeken kívül) megtalálhatók a Hőgyes-fé\e Millenneumi Emlékkönyvben (1895-ig terjedően) [2], Győry Orvoskar-történetében [1] és Szállási Á. néhány éve megjelent értékelő tanulmányában [9]. Ezek a források kizárólag „szakmai életrajzát" tartalmazzák, családi és egyéb szubjektív jellegű adatot azonban nem; ezt hiányolta is Szállási, joggal.

1 A szakmai életrajzából természetesen ismertek Pertik külföldi tanulmányútjai. Itthon Scheuthauernél, majd Mihalkovics Gézánál dolgozott, de már 1878-ban Párizsba került Ramier mellé a szövettani technika tanulmányozására. 1880-tól éveken át Strassburgban dolgozott WaldeyeméX, majd Recklinghausennél, végül De Barynál (a symbiosis-fogalom bevezetőjénél). Rövid itthonlét után 1887-ben a Székesfőváros Tanácsa Berlinbe küldte R. Koch mellé, bakteriológiai laboratóriumok berendezésének tanulmányozására. Pertik ugyanis a pathologiát a legszélesebb alapokon művelte: a makroskopos és mikroskopos kórbonctan eredményei mellett figyelembe vette az aetiologiai (elsősorban bakteriológiai) tényezőket is. Ezt akkori egészségügyi szervezetünk nemcsak megkönnyítette, de szinte meg is követelte. Ugyanis az akkoriban szervezett kórházi laboratóriumokat a már működő prosecturákhoz csatolták, így a bakteriológiai tevékenység munkahelyi követelmény is volt. Pertik pedig egyetemi statusa mellett közkórházi prosectorként is működött. Arra nincs adat, hogy amikor Koch mellett dolgozott, egyidejűleg R. Virchow Charité-beli intézetében is tevékenykedett volna. De személyes ismeretsége nyilván* Rövidített formában előadásként elhangzott a Magyar Orvostörténelmi Társaság 1974. február 27-i ülésén (A szerk.) 1 Remény van arra, hogy Pertik egy ma is köztünk élő leszármazottjától ilyen adatok birtokába is juthatunk.