Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Kapronczay Károly: Adatok a prágai egyetem magyar orvosi vonatkozásaihoz

A PRÁGAI EGYETEM ORVOSI KARÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSAI A Károly Egyetemen az alapítást követő években megindult az orvosképzés, bár az első évtizedekről alig maradt fenn iratanyag. Azonban megállapítható, hogy az orvosi kar első előadói klerikusok voltak, és látogatottsága alatta maradt a többi karral szemben.

10 Az orvostanárok között találjuk Balthasar von Thausst, Walther kanonokot és Heinrich von Bremen neves orvosdoktort. Ugyancsak e karon tanított Albik doktor, a későbbi prágai érsek és Christian z Prachatic, valamint Johann Schmidl, a híres csillagász és asztrológus.

11 Az első évszázadból csak egyetlen magyarországi orvoshallgató neve ismeretes : Heinrich (Henricus) de Rosenberg váci kanonok 1402-ben Prágában baccalareus lett az orvostudomány tárgyköréből, majd 1416-ban a bécsi teológiai karra iratkozott be, ahol 1421-ben doktori címet szerzett. Sajnos nincs adatunk arról, hogy Rosenberg kapcsolatban állt-e a bécsi egyetem orvosi karával vagy előadott-e Prágában.

12 A XV. és a XVI. században a prágai orvosképzés színvonala elmaradt az itáliai és a német egyetemek mögött, amit nemcsak a kari tevékenység gyakori szüneteltetése bizonyít, hanem az is, hogy például Bécsben is jelentős számban szereztek csehés morvaországi hallgatók orvosi diplomát a Natio Hungarica keretein belül. A prágai egyetemen működő orvostanárok — hallgatók hiányában — főleg a bölcsészeti tanfolyamon adtak elő. A prágai királyi udvar és a város neves orvosai sem törekedtek arra, hogy tanári állást nyerjenek az egyetemen. Ez vonatkozik Jeszenszky (Jessenius) János prágai tevékenységére is, aki 1608. június 5-én — a kartól független személyként — engedélyt kért az egyetemtől anatómiai előadás és nyilvános boncolás megtartására. Jessenius volt az első olyan orvos, aki emberi holttestet boncolt a prágai egyetemen, amelynek alkalmából könyvet is adott ki. A konzervatív szellemű egyetem engedélyezte a nyilvános boncolást, amelynek sikerét Adam Zalusansky beszédéből is lemérhetünk: a cseh rendeknek javasolta az egyetem átszervezését és a tespedésben levő orvosi kar újjáélesztését. Az ösztönzést kétségtelenül Jessenius boncolása adta meg, noha ő nem törekedett orvoskari állásra. Zalusansky beszéde nem maradt hatástalan, hiszen megindult a kar — igaz ellentmondásos — újjászervezésének folyamata. Jessenius továbbra is független személy maradt, pedig az orvosi kar csak egyetlen tanárral rendelkezett. Hubert von Riesenbach halála után (1613) ismét szünetelt az orvosi kar, senki sem vállalkozott előadások megtartására. Jessenius sem vállalkozott a kar életre keltésére, nem akarta kitenni magát a részvétlenségnek. (1618-ban a történelem tanára lett a prágai egyetemen.

13

) A cseh felkelés bukása után az orvosi kar is a jezsuiták felügyelete alá került, bár lényeges változást ez sem eredményezett a képzésben. Igaz, 1623-tól három előadóval is rendelkeztek, viszont hallgató alig volt. A helyzeten az sem segített, hogy 1638-ban feloldották a jezsuiták felügyeletét, világiasabb szellemtől várták a kar fellendülését.

14 A Károly-Ferdinánd Egyetem megalakulása után az orvosi kar átszevezésénél a bécsi orvosi karon bevezetett (1629) reformokat vették figyelembe: kialakították a 10 Tomek i. m. 11 Vojtova i. m. 12 Acta Facultatis Medicae Universitatis Vindobonensis. I. (1399—1345) Hrsg. Karl Schrauf. Wien, 1894. 13 Ruttkay László i. m. 14 Cténi o Universite Karlova... i. m.