Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Kapronczay Károly: Adatok a prágai egyetem magyar orvosi vonatkozásaihoz
tanszéki rendszert, megszüntették az egyetemi natiókat, a hallgatók a kar felügyelete alá kerültek stb. Az átszervezés következtében megindult és új lendületet kapott az orvosképzés. A kar állandóan rendelkezett hallgatókkal, minden évben avattak orvosdoktorokat (1657—1750 között 160 főt), 1657-től az egyetem orvosi karánál gyógyszerész- és sebészmesteri vizsgát lehetett tenni, bár a gyógyszerésztanfolyam 1721-ben, a sebészképzés 1758-ban indult meg. Figyelemre méltó, hogy a zsidó vallású sebészek és bábák 1657-től látogathatták az egyetem előadásait, míg külön oklevelet 1727-től szerezhettek. 15 A fellendülés időszakának legjelentősebb orvostanára Johann Löv von Erlsfeld (1648—1725), aki több alkalommal viselte a dékáni és a rektori méltóságot, jelentős erőfeszítéseket tett a színvonal emelésére. Nevéhez fűződik a tanári utánpótlást biztosító Orvosi Kollégium (1690) megszervezése, amelynek tagja lehetett minden csehországi orvosdoktor. A XVII. század második felétől ismét látogatták magyar hallgatók a prágai egyetem orvosi karát, bár arányuk jelentéktelen volt a cseh (70%), a morva (10%) és a német (10—15%) mellett. 16 Elsőnek 1654-ben Vörös György szerzett Prágában orvosdoktori oklevelet, aki előbb Nagyszombatban és Bécsben is folytatott tanulmányokat. 17 Avatása után az Exercitationum physicarum disputatio quinta de affectionibus corporis naturalis in génère et in specie de quantitate, qualitate, loco et tempore című értekezését nyomtatásban is megjelentette. Sajnos későbbi tevékenysége ismeretlen. Néhány évvel később — 1665. február 27-én — jegyezték be a prágai évkönyve Becker Mátyás avatásának tényét is, aki 1702-ben Magyarországon halt meg gyakorló orvosként. Orvosi tanulmányait Becker mindvégig Prágában végezte, bár avatási értekezésének témáját nem jegyezték fel. 18 Hiányos adatokkal rendelkezünk az 1681. december 11-én Prágában orvosdoktorrá avatott Dobrzensky Ferenccel kapcsolatban is. Prágai beiratkozásakor viselte a magister artium fokozatot, majd Löw első dékánsága idején fejezte be orvosi tanulmányait. A kari bejegyzések szerint magyar születésű volt, aki orvosi gyakorlatát is hazánkban folytatta. 19 A XVIII. századból már több adattal rendelkezünk: négy magyar orvos és egy sebész szerzett Prágában diplomát, egy pedig itt folytatott orvosi tanulmányokat. Az utóbbi Balthasar Franciscus irgalmas szerzetes, akit 1747-ben vettek fel nyolc rendtársával együtt, és megjegyezték róluk, hogy rendelkeznek minden előiskolázottsággal. 20 1756. december 11-én avatták Prágában orvosdoktorrá a Weszprémi István által is ismeretes Radniczky Ignácot a Specimen inaug. med. sistens expérimenta quaedam, quibus constitit, eas partes esse praeditas, quibus Halleruscum aliis omnem sentiendi facultatem cum irritabilitate denegat című, nyomtatásban is megjelent értekezésével. Radniczky 1732-ben született Zemplén megyében, tanulmányait Szatmáron és Nagyszombatban végezte, majd 1751. november 1-én iratkozott be a prágai orvosi karra. Felavatása után visszatért Magyarországra, ahol 1761-től Békés megye 15 Cténi o Université Karlova..., Vojtova i. m. ; Matricula facultatis medicae Universitatis Pragensis, 1657—1783. Universita Karlova. Praha, 1968. 16 Matricula facultatis medicae... 17 u. o.: Győry Tibor: Magyarország orvosibibliographiája. Bp. 1900. 26. 18 Matricula facultatis... 7., 29. 19 i. m. 10., 33. 20 i. m. 56.
