Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története
Az „Egri Víz" gyártásának és forgalmazásának a gyógyszertárak államosítása vetett véget. E kalandos múltü medicina történetének teljességéhez tartozik, hogy az 1960-as évek elején Tóth János, a Dobó téri (egykori Kígyó) gyógyszertár vezetője az irgalmas rend előirata alapján kívánta felújítani a készítmény gyártását és annak patikai forgalmazását, de ahhoz az Egészségügyi Minisztérium nem járult hozzá. 59 A Tóth által elindított kezdeményezés azonban végül is eredményre vezetett, ugyanis a Heves megyei Szeszipari Vállalat megkezdte az „Egri Víz" gyártását. Bár Tóth János a vállalat rendelkezésére bocsátotta a pontos gyártási előiratot, attól mégis eltértek a gyártás során. így azután a modern gyártmány némileg különbözik a kortársak által még ismert irgalmas rendi „Egri Víz"-től. A vállalat megszüntetése után a gyártását az Eger-Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát folytatja. A hajdani medicina napjainkban már mint élvezeti cikk, elsősorban, mint aperitif kerül forgalomba. IRODALOM ÉS RÖVIDÍTÉSEK Arends, Georg: Synonymen Lexicon. Leipzig, 1891. Barcsay Amant Zoltán: Eger vár és város régi ábrázolásai. (1567—1900.) I. köt. Eger, 1938. Baradlai János—Bársony Elemér: A magyar gyógyszerészet története. I. köt. Bp. 1930. EÉEL. = Egri Érseki Egyházi Levéltár Ernyey József (összeáll.): A magyar szent korona országainak területén érvényben volt gyógyszerkönyvek hivatalos gyógyszereinek jegyzéke. Bp. 1905. Heves megye műemlékei. (Szerk. : Dercsényi Dezső.) II. köt. Bp. 1972. HHKA. = Haus, Hof- und Kammerarchiv. Bécs. HmL. = Heves megyei Levéltár. Eger. Issekutz Béla: Gyógyszerek és gyógyítás. I. köt. Bp. 1941. Nagy Árpád: Az egri jezsuita patika („Magyar Király") története. 1713—1773. = Archívum. Eger. 1. szám. 1973. Ringelhann Béla: Az egri megyei kórház. = Egri Dobó István Múzeum Évkönyve. IV. köt. Eger, 1966. Sugár István: Adatok az egri patikák történetéhez. (Kézirat.) Traxler László: Manuale Pharmeceuticum. Munkács, 1892. Résumé Jusqu'aux années après la deuxième guerre mondiale ü se vendait dans les officines de la Hongrie un produit de composition «secrète» préparé par la pharmacie «La Grenade» des Frères de la Charité dans la ville d'Eger, et c'était VEau-d'Eger, marchande même hors des frontières dans certaines officines. Le remède est une essence alcoolique de l'écrasure aux proportions données de 14 différentes parties herbales obtenue par distillation. La mixture que l'on appliquait pour la préparation de l'essence alcoolique se compose des éléments végétaux suivants : caryophyllum, nux moschata, flores levenduláé, fructus anisi et coriandri, lignum sassafras et guajaci, origanum, herba serpilli, mellissae, menthae piperitae et menthae crispae, aussi bien que cortex citri et aurantii.
