Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története
ha más is megkapná a gyártási engedélyt. Alapos joggal merül fel a kérdés, hogy a Belügyminisztérium engedélyező okiratában miért nem ez a lényegi megállapítás szerepelt az indoklás egyik érveként, s miért kellett a tények tisztázása nélkül nem eredetinek bélyegezni a volt jezsuita patika készítményét? Amikor a vita már széles hullámokat vetett, a Belügyminisztérium hajlandó lett volna a Piac téri Kígyó patika két társtulajdonosának, dr. Hibay Györgynek és Szegő Lászlónak megadni a gyártás jogát, ha készítményüket „Egri cseppek" név alatt hozzák forgalomba. Már pedig láttuk tanulmányunk elején, hogy milyen nagy a különbség a Kígyó és a Gránátalma gyógyszertárak „Egri Víz"-ének előirata között. A belügyminisztériumi döntés után a Magyar Király és a Kígyó gyógyszertárak tulajdonosai egymást érő beadványokkal ostromolták Eger város polgármesterét. Heves vármegye alispánját és a Belügyminisztériumot, de természetszerűen mindenütt elutasították őket. A polgármester azzal a jogilag korrekt indoklással vetette vissza fellebbezésüket, hogy „a belügyminisztérium rendelete végérvényes rendelettel bír". Az érintettek még 1906-ban is meddő „újrafelvétel"-lel kísérleteztek. Az „Egri Víz" körül kialakult hosszú pernek volt egy súlyosan félrevezetett gyógyszerész áldozata is. Miután ugyanis a Magyar Királytól a Minisztérium megvonta az „Egri Víz" készítési jogát, Erdős Jenő és felesége, Körmendy Jolán 50 000 koronáért eladta a patikát Pintér Barnabásnak — aki a későbbi polgári per során így adta elő az ügyet: „A gyógyszertár értékének megállapításánál lényeges tételként szerepelt az, hogy Erdős Jenő és neje, Körmendy Jolán . . . biztosítottak engem arról, hogy a nevezett gyógyszertárnak az »Egri Víz« nevű gyógyszerkülönlegesség gyártására és forgalomba hozatalára kizárólagos joga van. Ezt a jogosítványt a vételár megszabásánál mi egyetértőleg 10 ezer koronában állapítottuk meg." Erdősek garantálták Pintérnek, hogy amennyiben „ezen jogosítványom a »Magyar Kiraly« gyógyszertárban nem lesz meg, akkor 10 ezer koronát a vételárból visszatarthatok." Pintér Barnabás elkövette azt a súlyos hibát, hogy előzőleg nem érdeklődött az „Egri Víz" készítésének lehetősége felől, s az egész vételárat készpénzben kifizette Erdős Jenőéknek. Erdős, aki egyébként maga is próbálkozott a gyártás jogának a megszerzésével, Pintért per indítására próbálta rávenni. Pintér Barnabás azonban Erdős Jenőék ellen indított — nagyon helyesen, — polgári pert, az őt jogosan megillető 10 000 korona visszafizetése érdekében. A per húzódott-halasztódott, és Erdős Jenő és felesége tagadta, hogy létezett olyan megállapodás, amelyben ők garantálták volna az „Egri Víz" kizárólagos gyártási jogát. A nagymúltú egri medicina körül kibontakozott jogi viták betetőzése az volt, amikor az irgalmas rend egri perjele kérésére, az érvényben levő belügyminisztériumi rendelkezés értelmében többszörösen kötelezte a város polgármesterét, mint elsőfokú egészségügyi hatóság a Magyar Király gyógyszertár bérlőjét Ridler Gábort, majd pedig a póruljárt Pintér Barnabást, hogy azonnali hatállyal távolítsa el gyógyszertára utcai frontjáról a „ Valódi»Egri Víz« egyedüli. .. " feliratú táblát. Az 1907. évi pécsi országos kiállításon is sikert aratott az „Egri Víz". Az irgalmas rend egri gyógyszertára az elnyert ezüstérmet tanúsító oklevelet megőrizte, s az ma a Heves megyei Gyógyszertári Központ igazgató-főgyógyszerészi irodájában van elhelyezve. Az érdekes és becses dokumentum megmentése a volt főgyógyszerész, Tóth János érdeme. 58
