Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története
„Tárgy: Klinovszky Albert?* Erdős Jenő, 55 Dr, Hibay György és Szegő László 56 egri lakosok kérelme az »Egri Víz« forgalombahozatalára" A belügyminiszter a nagy múltú gyógyszerkülönlegesség készítésének kizárólagos jogát az irgalmas rend egri gyógyszertárának engedélyezi. „A gyógyszerkülönlegesség forgalombahozatalát az Országos Közegészségügyi Tanács véleménye alapján tudomásul veszem, s tekintettel a kérelemben felhozott méltánylandó körülményekre, kivételesen megengedem, hogy a szer címkéjén az előállítási mód mellőzésével csupán a föhatóanyagok jelöltessenek." Erdős Jenő, dr. Hibay György és Szegő László gyógyszerészek „az általuk »Egri Víz« név alatt forgalomba hozni kívánt gyógyszerkülönlegesség forgalombahozatalát az Országos Közegészségügyi Tanács véleménye alapján nem veszem tudomásul, mert készítményük összetétele nem felel meg a régi és eredeti »Egri Víz« összetételének, de különben is azon nyilvánvaló szándékukkal, hogy az irgalmas rend által 200 év óta készített azonos nevű szer jó hírnevét a közönség megtévesztésével saját előnyükre kihasználják, túliépnek a tisztességes verseny korlátain." A Heves vármegye alispánjához érkezett belügyminisztériumi engedély alapján Eger város polgármestere, mint elsőfokú egészségügyi hatóság, értesítette az érdekelt patikusokat a döntésről, egyben pedig a városi főorvost „tudomásul és miheztartás végett." Kellő történelmi távlatból, az események, a tények s az iratok alapos ismerete alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy mindenképpen méltánytalan volt a döntés a jezsuita patika jogutódjára, a Magyar Király gyógyszertár tulajdonosára nézve. Kézenfekvően valótlan az a minisztériumi állítás, hogy az egri irgalmas barátok az „Egri Víz"-et 200 év óta készítik. Ez ugyanis azt jelentette volna 1904-ben, hogy ők már 1704-ben is állítottak elő „Egri Víz"-et, holott maga a jezsuita patika is csak 10 esztendő múltán, 1714-ben nyílt meg. Saját gyógyszertáruk pedig csak 1727-ben kezdte meg működését. De még a legoptimálisabb körülmények között is csak a magyarországi jezsuita rendnek 1773. évi feloszlatása után kezdhették meg, a recepthez ismeretlen úton-módon való hozzájutás után, az „Egri Víz" készítését. Joggal merülhet fel bennük az a kérdés, hogy milyen valótlan alapállásból, miképpen állapíthatta meg az Országos Közegészségügyi Tanács azt, hogy melyik gyógyszertár receptje az eredeti? A Belügyminisztérium döntésének méltánytalanságát még több körülmény is alátámasztja. Az egri irgalmasok az ismertetett éles vita során meg sem kísérelték bizonyítani, hogy miképpen jutottak a gyógyszer készítési előirathoz. Jóval a per lezajlása után, az 1920-as évek során álltak elő a Neussel Jakab kórházi kezelésével összefüggő recept-megszerzés históriájával. 57 De hogy a belügyminisztériumi határozat indoklásában kifejtettek sem állnak a megkívánható szilárd talajon, maga a Minisztérium ismerte el, amikor a kibontakozott széles bizonyítóanyagra épült jogi vita során, 1905. november 8-án arról értesítette — Heves vármegye alispánján keresztül, beadványa nyomán — a jezsuita gyógyszertár jogutódját, a Magyar Király tulajdonosát, Erdős Jenőt, hogy „az »Egri Víz« nevű gyógyszerkülönlegesség kizárólagos gyártási jogát" azért juttatta az egri irgalmasoknak, mivel „a legelső folyamodók voltak. ..sa már szerzett jogok sérelmével járna," 54 Az irgalmas rend egri Gránátalma gyógyszertárának gyógyszerész-gondnoka 66 A Magyar Király gyógyszertár tulajdonosa 68 A Kígyó gyógyszertár tulajdonosai 47 Baradlai—Bársony 220.
