Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története
Az 1887-ben rendezett Egri Ipar-, Mű- és Terménykiállításon mind Köllner Lőrinc a Magyar Király tulajdonosa, mind pedig az irgalmasok dicsérő oklevelet nyertek készítményükkel. 51 1904-ben az irgalmas barátok egy Bécsben rendezett kiállításon „Egri Víz"-ükkel arany érmet, érdemkeresztet és díszes oklevelet szereztek. Az oklevél ma a Heves megyei Gyógyszertár Vállalat igazgat ó-főgyógyszerészi irodájának falát díszíti — sa biztos megsemmisüléstől az 1960-as években az akkori főgyógyszerész, Tóth János mentette meg. 52 Nem tudjuk azonban, hogy ezen a kiállításon részt vett-e a Magyar Király patika is ? A NAGY PER AZ „EGRI VÍZ" KÖRÜL Miközben a három egri gyógyszertár egymással versengve készítette és forgalmazta a közkedvelt „Egri Víz"-et, 1903. augusztus 29-én Khuen-Héderváry belügyminiszter kibocsátotta a nagy vihart kavart 90000/IV-b. 1903. B. M. számú közrendeletet, mely a későbbiek során, mint szabályrendelet szerepel. Eszerint „a jövőben minden összetett gyógyszer és melyet egyes gyógyszertárak hagyományképpen árulnak, mint például az »Egri Viz«, »Mariagyüdi gyomorcseppek«, »Krasznabrödi klastromcseppek«, »Capucinus thea«, stb."a jövőben csakis a Belügyminisztérium előzetes engedélye és jóváhagyása alapján hozható forgalomba. Ez iránt a kérelmeket a Minisztériumhoz 1903. november l-ig kellett benyújtani. A 8. §. kimondja, hogy a gyógyszer készítése és forgalomba hozatala csakis a kapott értesítés után, a Belügyminisztérium tudomásulvétele nyomán lehetséges. A 19. §. mentesíti a készítőket a „titkos összetételű gyógyszerek", az úgynevezett „titkos gyógyszerek" összetételének az ismertetési kötelezettsége alól. Ezt a rendelet azzal indokolja, hogy azoknak „anyagát vagy összetételét, vagy előállítási módját készítőjük titokban kívánja tartani." A 20. §-ból egyébként megtudjuk, hogy „a titkos összetételű gyógyszerek" forgalombahozatalát az 1876. évi XIV. tc. 53. §. alapján a belügyminiszter engedélyezi. A rendkívül rövidre szabott határidő az egész ország területére vonatkozó gyógyszerek felülvizsgálatára természetszerűen elégtelennek bizonyult, úgyhogy a miniszter 1904. július l-ig meghosszabbította azt. Majd „tekintettel arra, hogy az utóbb kitűzött határidő közlésével még mindig felmerülnek a szabályrendelet végrehajtását nehezítő és hosszas tárgyalást igénylő némely kérdések, az ügy teljes rendezése érdekében" a belügyminiszter a rendelkezés hatálybalépését felfüggesztette. 53 Az „Egri Víz"-et készítő gyógyszertárak tulajdonosai közül a rendelet érvényének ideje alatt egyikőjük sem kapott engedélyt a gyógyszer készítésére, bár mindegyik beadta kérelmét. 1904. október 4-én azután a belügyminiszter három és fél hónappal a kérdés felfüggesztése után ( !) váratlanul kibocsátotta 92933jlV-b.j1904. B. M. számú engedélyét, mely felhatalmazza az irgalmas rend egri Gránátalma gyógyszertárát az „Egri Víz" kizárólagos gyártására. Az „Egri Víz" történetében sorsdöntőnek mondható határozat szövege a következő : el Eger, 1878. augusztus 23. 52 Lásd a 9. jegyzetet 53 Az e fejezetben szereplő valamennyi adat levéltári forrását az 5. jegyzetben megadott peres iratköteg szolgáltatta. De részben az anyagnak még rendezetlen volta, részben pedig ugyanazon hivatkozási hely sorozatos ismétlésétől helykímélés céljából lemondunk.
