Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

Gránátalmával és szőlőindával díszített rézmozsár az irgalmasok egri gyógyszertárából (1855) a másik egri patikának, hogy Erdődy püspök 700, Heves és Külső Szolnok vármegyék 200, Eger város pedig 100 forint adománnyal támogatták az igen számottevő egészségügyi vállalkozást.

41 A patika a jelenlegi kórházi gyógyszertár helyén működött. Elsősorban a kórházi betegek ellátását szolgálta, az utcai gyógyszervásárlókat csak a saroktól számított harmadik ablakon át szolgálták ki, melyet pár lépcsőfokon át lehetett megközelíteni. A várakozókat az időjárás viszontagságai ellen egy kis tetővel védték. Ezt a helyzetet ábrázolja az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményében található rézmetszet is.

42 Az irgalmasok patikája a szegényebb lakosság szükségletét kívánta kielégíteni. A jobb módú és gazdag emberek a jezsuitáktól szerezték be továbbra is gyógyszereiket.

43 Ezt a megállapítást támogatja az a megfigyelés is, hogy a Gránátalmához címzett patika megnyitása után sem csökkent a jezsuiták bevétele.

44 A patika utcai bejáratának portálját csak jóval később, 1842-ben alakították ki.

45 A konkurenciaharc az „Egri Víz"-et készítő és forgalmazó két gyógyszertár: a Magyar Király és a Gránátalma tulajdonosa között már a XIX. század elején fellángolt. Mint már láttuk, 1818-ban Spetz József, a Magyar Király tulajdonosa fel41 Ringelhann 207. 42 Reprodukcióját lásd: 1. Ringelhann 191. — 2. Barcsay XXXIV., Nr. 66. — 3. Ugyanott XL., Nr. 78. 43 Ringéi hann 191. 44 Nagy 33. " Ringelhann 191.