Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

jelentette az irgalmasokat, minthogy azok patikájukban „Egri Víz"-et készítettek és hoztak forgalomba. Tehát a jezsuita patika jogutódja élt először a kizárólagos gyártás, illetve a „valódi Egri Víz" nevű gyógyszerkülönlegesség készítési jogával ! A Magyar Király patikusa, Weszely Imre az Egri Posta 1862. év 6. számában nyílt levélben szólította fel az irgalmas „szerzet igazgatóját, mutatná ki, hogy ők is bírják a valódi »Egri Víz« készítésének titkát, azon ígérettel, hogy e titkot mindketten bírják."*

6 Weszely vitathatatlanul korrekt és becsületesnek mondható kezdeményezése, hogy a két patika eredeti receptjének egyeztetése után forgalmazzák a jezsuiták előírása szerint készült medicinát, dugába dőlt, mert az irgalmasok nem is reflektáltak az ajánlatra. Weszely leírása fényt derít arra, hogy az ő készítménye valóban eredeti volt. 1886. december 15-én kelt nyílt levelében a sajtó hasábjain elmondja, hogy amikor a feloszlatott jezsuita rend patikáját „az eredeti »Egri Víz« készítésének titkával egyetemben eladták ... egyenesen ezen titok átruházásáért, mely a gyógyszertárnak külön jövedelmi forrását képezte, kötöttek ki világosan magasabb vételárösszeget." így azután a „valódi Egri Víz" a Magyar Király tulajdonosainak a birtokában, kézről-kézre adódott tovább.

47 Az irgalmasok az Eger című lap 1867. évi 2. számában válaszoltak, amire Weszely nyomban visszavágott, s „»Egri Víz«-nek csúfolt folyadék"-nak titulálta az irgalmas barátok gyógyszerét. Kijelentette, hogy „a szerzet egri készítménye semmi egyéb utánzásnál." Ismételten felhívta a rendet, hogy közölje „a titok birtokbajutásának kimutatását, vagy legalább is valószínűségét,"

i8 Az irgalmas rend egri priorja minden további herce-hurcának elejét vehette volna, ha készítménye eredeti voltának igazolására közölte volna a Neussel-féle eredetet. Ezt azonban nem tette. Nem is merült fel a Neussel Jakab-féle kórházi kezelés során való receptátadási történet egészen az 1920-as évekig, s ez mindenképpen elgondolkoztató. Ez is alátámasztja, hogy a jezsuita patikus nem volt az irgalmasok kórházának a betege. 1871-ben a Magyar Király tulajdonosa, Köllner Lőrinc az „Egri Víz"-es üvegekhez mellékelt prospektusában is a fentieket vallja, „minthogy ezen szer készítési módja a feltaláló jezsuitáktól a gyógyszertár eladásakor, mint titok a megvevő utódokra ... titokképpen jutott..."

49 Kutatásaim szerint, idővel a Kígyó patika tulajdonosa is beállt harmadiknak az „Egri Víz"-et készítők sorába. Buzáth Lajos 1878-ban megvásárolta a gyógyszertárat Schuttág János özvegyétől,

50 és 1884-ben nagy sajtópropagandát indított saját készítménye érdekében, de korrekten egyetlen utalással sem említette, hogy az úgynevezett „eredeti" jezsuita recept szerint készült volna gyártmánya, sőt azt emelte ki, hogy az „valódi Buzáth Lajos-féle »Egri Víz«. Az egészségtelenül kiéleződött üzleti versengés közepette Buzáth eljárása mindenképpen figyelemre és tiszteletre méltó. Buzáth receptje a gyógyszertár későbbi tulajdonosának, dr. Hibay Györgynek a birtokába került (ezt a készítési előiratot közöltük tanulmányunk elején). A XIX. századvég fellendülő kereskedelmi életében nem elhanyagolható szerepet játszottak az országszerte rendezett különböző kiállítások. Ennek kapcsán született meg az első ilyen jellegű országos sikere az „Egri Víz"-nek. 46 Lásd az 5. jegyzetet 47 Lásd az 5. jegyzetet 48 Lásd az 5. jegyzetet 49 Lásd a 6. jegyzetet 60 Eger, 1878. július 27.