Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története
váltó szerzetes patikusoknak szigorúan meg kellett őrizniök a részükre becses hasznot jelentő készítmény előállítási titkát az egri rendház, illetve a patika részére. Sőt amikor másik patikába kerültek szolgálatuk során, az „Egri Víz"-et a rend testvérpatikájában sem állíthatták elő. Hogy mennyire féltve őrizték az egri jezsuita atyák az „Egri Víz" titkát, bizonyítja, hogy 1771-ben és 1772-ben megtagadták a kassai testvérpatika részére is a recept kiszolgáltatását. Az erre vonatkozó feljegyzések a jezsuita patika jogutódjának, a Magyar Királynak a tulajdonában voltak. 28 Valóban, az egri jezsuita patika fennállása 59 eztendeje alatt ott tevékenykedő 11 apothecarius a szerzetesi engedelmesség és fegyelem szellemében megtartotta a rend számára az „Egri Víz" minden bizonnyal tekintélyes jövedelmet biztosító értékes receptjét. Ez azért is jelentős volt, mivel a patika bevételei jelentékeny mértékben hozzájárultak a rend különböző jellegű egri fejlesztéseihez. Az „Egri Víz" első készítője, feltalálója — bár egyetlen írás sem említi — minden bizonnyal Simon Ferenc jezsuita „apothecarius" s egyben „infirmarius", azaz betegápolással és gyógyítással is foglalkozó fráter volt. A rend egri História Domusából meglehetősen jól összeállítható Simon életrajza, illetve működése. Az erdélyi Szászrégen városában született. 1728-ban tette le a szerzetesi fogadalmat, majd gyakorló ideje letöltése után első patikai beosztását éppen Egerben kapta, ahol 1734—35-ben tevékenykedett. Ezt követően a rend kassai, leobeni és judenburgi (Ausztria) patikája után Zágrábba került, ahonnan Szakolcára helyezték. Rendkívül jelentékeny Simon Ferenc szakolcai működése 1741 és 1745 között, ahol ő létesítette a rend patikáját. Onnan ismét Egerbe került, ahol 16 esztendőn át, 1745-től 1761-ig ő vezette a rend patikáját. 29 Halála után jegyezték fel róla rendtársai a História Domusban, hogy „csak maga által ismeretes különböző keverékeket és több gyógyító port, végül minden gyógyszert 30 készített" a betegek hasznára, mely medicinákat még távoli országokban is nagy eredménnyel kérték. A kiváló patikus emléke azonban — amint írták — tovább él emberségében, tovább él feltalált medicináiban, melyeknek pontos leírását, azaz receptjét lepecsételten találták meg. 31 Az egri jezsuita patika ezek szerint már a XVIII. század derekán exportálta Simon Ferenc gyógyszerkülönlegességeit külföldre •— kétségtelen, hogy elsősorban, vagy éppen kizárólagosan az ottani testvérpatikák számára. Simon egyébként jó orvos hírében is állott — halála is ilyen tevékenysége során érte. Gróf Barkóczy Ferenc, aki egri püspökből lett esztergomi érsek-primas, s így jól ismerte a frátert, 1761-ben Bécsbe hívatta, hogy egy Sopronban súlyos betegségben fekvő grófot (Széchenyi?) gyógykezeljen. A jeles orvos-patikus azonban az úton megbetegedett s augusztus 9-én meghalt. 32 Úgy véljük, hogy a fentiek ismeretében, konkrét adat híján is Simon Ferenc jezsuita apothecarius és infirmarius személyében jelölhetjük meg a híressé vált „Egri Víz" feltalálóját, aki a Telekessy-alapítvánnyal életre hívott egri jezsuita patika legkimagaslóbb vezetője volt. 28 Lásd az 5. jegyzetet 29 EÉEL. Archívum Vetus. 3346. rsz. kötet. 217., 220. oldalak. — Uo. 3347. rsz. kötet. 169— 170. oldalak 30 „Arcanum" : gyógyszer. Paracelsus minden orvosságot így nevezetett, szerinte minden gyógyszernek ez a hatóanyaga. Baradlai—Bársony 74. 31 EÉEL. Archívum Vetus. 3347. rsz. kötet 169—170. oldalak 32 EÉEL. Archívum Vetus. 3347. rsz. kötet 169—170. oldalak
