Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

Miután Simon fráter meghalt, a patika élére Neussel Jakab jezsuita patikus került,

33 s tisztét egészen 1773-ig, a rend magyarországi feloszlatásáig töltötte be. A patika kamraai kezelésbe való vétele után is ő maradt a patika gondnoka, annak 1775-beli elárverezéséig.

34 Neussel, mint a patika vezetője, természetesen jól ismerte az „Egri Víz" receptjét, s éppen ő volt az, aki nem volt azt hajlandó átadni a rend kassai „Ad Oculum Dei" patikájának sem.

35 Mivel az Eger patak, vagy ahogyan gyakorta emlegették: az „Eger vize" gyakran kiáradt, s ez a város valóságos csapásává vált, a patak viselkedését egy szellemes kis latin nyelvű versben szembeállították a medicinaként használatos „Egri Víz"-zel: Bona Agriensis aqua Officina sola nata Deus modo quam aver tat Montibusque hanc retardât Semper nobis aliéna Aqua illa nubigena?^ A vers magyar fordításban így hangzik: A jó egri víz kizárólag a patikában születik [készül], de ama felhők szülte víz, melyet csak az Isten háríthat el és a hegyekkel tarthat távol, nekünk mindig idegen [alkalmatlan]. Nem tudjuk, hogy a vers még jezsuita eredetű-e vagy pedig már az „Egri Víz" későbbi készítőjére, az egri irgalmasok patikájára utal. Mi úgy véljük, hogy valószínűleg a nagy és klasszikus műveltséggel rendelkező jezsuitáktól eredhet. AZ „EGRI VÍZ" KÉSŐBBI KÉSZÍTŐI 1904-IG Nincs levéltári adat arra vonatkozóan, hogy az egri jezsuita patikának 1773-ban kincstári kezelésbe való vétele nyomán mi lett az „Egri Víz" titkának a sorsa. Baradlai János az 1920-as évek során az egri irgalmas perjel elbeszélése alapján a következő regényszerű históriát jegyezte fel. A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után, pontosan nem ismeretes időpontban, Neussel Jakab patikus megbetegedett, s az irgalmas barátok kórházába került, ahol azután gyógykezelése viszonzásaként a rend egri patikájának átadta az „Egri Víz" készítésének leírását.

37 Az egri irgalmasok által vallott történet azonban nem fedi a valóságot, ugyanis az egri irgalmas kórház XVIII. századi betegfelvételi naplóköteteinek gondos átvizsgálása után kiderült, hogy Neussel Jakab nem volt sohasem az illető kórház betege. Neussel Jakab röviddel a volt jezsuita patika elárverezése után meghalt, de betegsége során nem került kórházi kezelésre.

38 33 EÉEL. Archívum Vetus. 3347. rsz. kötet 171. oldal 34 Sugár i. m. 35 Baradlai—Bársony 220. — Lásd az 5. jegyzetet 36 Baradlai—Bársony 219. 37 Baradlai—Bársony 220. 38 Eger város magisztrátusa 1775. február 11-én leltározza fel halála után maradt hallatlanul szegényes hagyatékát. HmL. IV—1/b. Nr. 1775: 6. A. — Az egri római katolikus plébánia halotti anyakönyve szerint Neussel Jakab nem Egerben hunyt el, ugyanis neve nem szerepel az eltemettek sorában.