Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

Az „Egri Víz" adagolása változatos képet mutat. Issekutz Béla szerint 30—60 csepp volt az egyszeri adag (pro dosi), mely adat az irgalmasok készítményére vonatk ozik. Weszely Imre 1866-ban 1 kávéskanálnyi „Egri Víz"-et ugyanannyi friss kútvízzel hígítva javasol elfogyasztani „óránkint mindaddig, míg a baj nem enyhül. Azután elegendő estve és reggel a mondott adagot használni az egészség tökéletes visszatértéig.'''' Fogfájás esetén „egy evőkanálnyi vétessék a szájba, s tartassék addig benn, míg csak kiállni lehet." Az ún. utazási betegségben 10—15 cseppet cukorra juttatva kell bevenni. „Elővigyázati óvszerül" pedig 40—60 cseppet cukorral kell lenyelni.

18 Utóda, Köllner Lőrinc is hasonló adagolást javasolt.

19 AZ „EGRI VÍZ" ELSŐ KÉSZÍTŐJE, A JEZSUITA PATIKA Az „Egri Víz"-et a XVIII. század során a jezsuita rend egri patikájának officinájában készítették először. Eger városának a török hódoltság alól való 1687. évi felszabadítása során a jezsuiták az elsők között léptek a város földjére.

20 Fischer Mihály felső-magyarországi kamarai adminisztrátor az Egerben megtelepedni kívánó szerzetes rendnek a mai Széchenyi utcai Szent Bernát plébániatemplom, a Gárdonyi Géza gimnázium és az Ady Endre kollégium által elfoglalt területet juttatta. A tekintélyes nagyságú ingatlanon álló mohamedán mecsetet a körülötte álló 5 nagyobb és 12 kisebb lakóházzal együtt kapták a jezsuita atyák.

21 A szerzetesek azért jutottak ilyen nagy kiterjedésű telekhez, mivel ott nemcsak templomot és rendházat, de iskolát is kívántak létesíteni.

22 így épült azután meg a jezsuiták épületegyüttese, melyben páter Pethő István, a rendház superiorja patikát is tervezett. Az építési tervek felett évekig húzódott a vita az egri rendház, a bécsi provinciális és a rend római generálisa között. Végül is a gyógyszertár a rendház északi szárnyának keleti végében kapott helyet. A patikából kis ajtó nyílott a mai Csiky Sándor utcának az elejére.

23 A patika tényleges felállítását azonban csak Telekessy István egri püspöknek 1710-ben tett kétezer rajnai forint adománya tette lehetővé.

24 Az egri jezsuita patika 1714 elején nyílt meg,

25 s a rend História Domusából ismerjük az egymást követő „apothecarius"-ok nevét.

20 A jezsuita rend patikus tagjai a hatásos és részben még ma is használatos gyógyszerek egész sorát fedezték fel. (Kinin, kondurangó kéreg, perubalzsam, az úgynenezett jezsuita tea és a jezsuita pirula.)

27 A jezsuiták egri patikájából kikerült „Egri Víz" — miként az előbbiek során már láttuk — 14 különböző növényi rész desztillációja útján nyert alkoholos kivonata volt. Az alkotórészek közül több távoli exotikus tájakról származott. Az egymást 18 Lásd az 5. jegyzetet 19 Lásd a 6. jegyzetet 20 EÉEL. Archívum Vetus. 334. rsz. kötet 3. oldal 21 HmL. XII—3. 55. rsz. kötet 22 HHKA. Ungarische Gedenkbücher. Band 434. 270. oldal 23 EÉEL. Archívum Vetus. 3346. rsz. kötet 78—80. oldalak. — Nagy 31—32. — Heves megye műemlékei 530—531. 24 EÉEL. Archívum Vetus. 3346. rsz. kötet 123—124. oldalak. — Nagy 26—37. 25 EÉEL. Archívum Vetus. 3346. rsz. kötet 129. oldal 27 Nagy 39. 27 Baradlai—Bársony 214—215.