Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

A jezsuita patika jogutóda, a Magyar Király tulajdonosa 1866-ban így hirdette készítményét: „Az egri jezsuiták által feltalált hathatós gyógyerejü »Egri Víz« már több, mint egy századon át folytonosan s most is gyors és biztos gyógy- és óvszerül szolgál a szenvedő emberiségnek. Ezen víznek célszerű használata által már számtalanok megmenekültek bajaiktól és a legjobb egészség visszanyerésének örvendettek. Ezen valódi és eredeti igen hasznos gyógyszer ajánlható : főfájás, szédülés, ájulás, szívdobogás, fülzúgás, nyilamlás, gyomorgörcs, gyomor gyöngeség, kólika, ideggyengeség, testzsibbadás és csúzos bántalmakban.. .'

,12 Birtokomban van a patika következő tulajdonosának, Köllner Lőrincnek is az üvegekhez mellékelt használati utasítása, melyben elődjénél, Weszely Imrénél lényegesen nagyobb üzleti érzékkel terjeszti ki a szer felhasználási lehetőségeit. „... Utazás alkalmával azoknak, akiknek az rossz hatást gyomorémelygést vagy éppen hányást idéz elő, különösen ajánltatik... mint legbiztosabb gyógyszer. . . A ragadós és járványos betegségek alkalmával is csupán mint elővigyázati óvszer és az egészség fenntartására ajánltatik. Ezen megbecsülhetetlen gyógyszert folyton kéznél tartani általában mindenkinek ajánltatik, különösen utazóknak és vidéken lakók számára, akik minden pillanatban nem juthatnak orvoshoz, de bajoknak annál is inkább kitéve vannak, az »Egri Víz«-et hü társ és orvosként mindig magukkal vigyék s tapasztalni fogják mind magukon, mind máson, hogy előforduló bajokban mily sokat segít."

13 Történeti érdeklődésre tarthat számot, hogy Buzáth Lajos a Kígyó patika tulajdonosa 1883-ban a Budapesti Vegykísérleti Állomástól „vizsgálati bizonyítvány"-t szerzett be saját készítésű „Egri Víz"-éről. A laboratóriumban természetesen nem a szer gyógy hatását állapították meg, hanem csak annak az emberi szervezetre ártalmatlan voltát. „...Benne több hatályos gyógyalkotórész található. Az »Egri Víz« alkatrészei nem bírnak oly tulajdonságokkal, melyeknek következtében nevezett készítmény kellő módon használva az emberi szervezetre ártalmas hatással lenne."

14: Az ismertetett „gyógyjavallatoknak" és a vegyvizsgálati bizonyítványnak a célja természetszerűen propaganda volt. Az „Egri Víz" nem csupán hazánkban, de külföldön is széles körben ismeretes medicina volt, sőt az egri irgalmasok még az amerikai kontinensre is exportáltak belőle.

15 Abban, hogy közismertté vált, döntő szerepet játszott, hogy mind a jezsuita, mind pedig az irgalmas rend kiterjedt gyógyszertárhálózattal rendelkezett. Az „Egri Víz"-nek elterjedéséhez hozzájárult az a körülmény is, hogy a betegeskedők nagy része az elmúlt emberöltők során kisebb panaszaival — az orvos kikapcsolásával — közvetlenül a gyógyszerészekhez fordult, akik azután a készítményt kézi eladásban árusították. Az előállító patikák nagy hírveréssel dolgoztak. Az egri irgalmasok Gránátalma gyógyszertára 1866-ban egy kis füzetet adott ki, mely tele volt „ajánlatokkal és bizonyítványokkal".

1G A Piac téri Kígyó patika tulajdonosa Buzáth Lajos 1884-ben az Eger című helyi lapban július 10-től szeptember 18-ig egyfolytában, tekintélyes nagyságú hirdetésben propagálta saját készítésű „Egri Víz"-ét.

17 12 Lásd az 5. jegyzetet 13 Lásd a 6. jegyzetet u

Eger 1884. szeptember 18. 356. 15 Néhai édesapám, Sugár Andor gyógyszerész elbeszélése nyomán 16 Lásd az 5. jegyzetet 17 Eger, 1884. július 11 •— szeptember 18.