Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

Hogy valóban keresett cikk volt a XIX. században a titkos összetételű „Egri Vlz", igazolja, hogy dr. Traxler László jóhírű receptkönyve is közli egy kifejezetten roszszul sikerült változatát.

7 Eszerint a „Spiritus Agriensis" alapanyagát adó növényi részek összetétele a következő: Fahéj 35 gramm Mirha 40 gramm Levendulavirág 50 gramm Rozmaringlevél 50 gramm Zsidótömjén (Styrax calamita) 100 gramm Kalium carbonicum 150 gramm E keveréket 6500 gramm spiritusszal vegyítve, macerátió után desztillálták át. A készítményhez egyszerű cukorszirupból (syrupus simplex) 50 gramm szerepel az előiratban. Mint az összetételből kitűnik, a Traxler-féle „Spiritus Agriensis" merőben más volt, mint az „Egri Víz", s ahhoz íz, aroma és illat tekintetében semmi hasonlóságot nem mutatott. Egy pesti patikus is készített 1837-ben ismeretlen összetételű változatát. J. G. Glatz a „császári királyi promonthoriumi (budafoki, S. I.) uradalom gyógyárusa", akinek a pesti Híd utcában volt a boltja, „kémiai készítmény"-einek a sorában hirdette az Ismertető Hazai- s Kül-gazdaság és Kereskedelem című lapban saját készítésű „Egri Víz"-ét.

8 AZ „EGRI VÍZ" GYÓGYHATÁSA Az „Egri Víz" mai megítélés szerint nem meríti ki a gyógyszer fogalmát. Ezt tükrözi az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalása is, mely az 1960-as években ezen az alapon elvetette e készítmény gyógyszertári előállításának és forgalmazásának a gondolatát.

9 Az „Egri Víz" bizonyos mértékű hatása a gyomornedvtermelés serkentésében mutatkozik, s éppen ezért elsősorban mint „gyomorerősítő" jött figyelembe.

10 Mándi-Szabó Béla, a volt Kígyó gyógyszertár utolsó magántulajdonosának elbeszéléséből megtudjuk, hogy a két világháború között — mivel az „Egri Víz"-et a már ismertetett Hibay-féle illóolajos előirat alapján készítették és úgynevezett kézi eladásban, azaz recept nélkül forgalmazták — mint élvezeti cikket is fogyasztották. A patika forgalmának számottevő, s naponta rendszeresen visszatérő részét képezte a Piac téri nagy számú kofa, akik nemcsak kora reggel, a piac kezdésekor, de a piac zárása után is be-betértek a Kígyó patikába egy-egy kupica „Egri Víz"-re. Enyhén megfestve, mint „aqua carminativa"-t „szíverősítőként" is fogyasztották. (Az aqua carminativa eredeti rendeltetése szélhajtó volt.

11

) Mindezektől eltekintve, nem csupán a XVIII. században, de adataink szerint a XIX. század második felében is, mint „gyógyszerkülönlegesség"-et említik az iratok és a különböző hirdetések. 7 Traxler 140. 8 Ismertető Hazai- s Kül-gazdaság és Kereskedelem. Pesten, 1837, 259. 9 Tóth János egri gyógyszertárvezető szíves szóbeli tájékoztatója, melyért köszönetet mondok 10 Ringelhann 210. 11 Aqua carminativa regia: királyi szélűző víz. Ernyey 52. — Tinctura carminativa, Rote Windtropfen. Arends 402.