Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

2. táblázat Az illóolaj neve mennyisége gramm Oleum cinnamomi (fa héj olaj) Oleum lavandulae (levendulaolaj) Oleum serpylli (kakukkfűolaj) Oleum caryophylli (szegfűszegolaj) Oleum nucis moschatae (szerecsendióolaj) Oleum menthae piperitae (borsosmentaolaj) Oleum coriandri (koriánderolaj) Oleum aurantii corticis (narancshéjolaj) Oleum menthae crispae (fodormentaolaj) Oleum melissae (méhfű-, citromfűolaj) Oleum anisi vulgaris (ánizsolaj) Oleum citri corticis (citromhéjolaj) 20 25 50 50 50 75 80 100 125 150 150 250 szereplő lignum sassafras és guajaci illat- és izanyaga, de az egyes komponensek aránya is lényegesen eltért a lepárlás útján nyert „Egri Víz"-től. Az „Egri Víz" utolsó előállítója az irgalmas rend egri Gránátalma gyógyszertárában az eredeti előirat szerint dr. Erdélyi Mihályné gyógyszerésznő tájékoztató elbeszélése szerint — melyért köszönettel tartozom —, a következő módon készült az „Egri Víz". A pontosan összemért mennyiségű egyes gyógynövényrészeket felaprítva, összezúzva a megfelelő mennyiségű tömény alkohollal keverték össze, s abban 1 napig áztatták (maceratio), majd pedig az egész keveréket a desztilláló készülékbe helyezték és lepárolták. Adatot nem sikerült szereznem arra, hogy a desztillálást hány liter felfogása után hagyták abba, ugyanis az üstöt szárazra párolni nem szabad, mert a drogokból az íz- és aromásanyagok a lepárlás végén minőségükben romlanak és nem kívánt alkatrészek is átdesztillálódnak. A nyert desztillátumot azután csekély mennyiségű glycerinnel vegyítették. Az áztatás és a hő hatására a növényi sejtekből azok illóolaj-, illetve különböző aromás és egyéb alkoholban oldódó anyagtartalma kioldódott, mely azután a teljesen színtelen, kristálytiszta „Egri Víz"-nek jellegzetesen sajátos szagát, aromáját, zamatát és ízét adta. A XVIII. század során az egri jezsuita patikában készített „Egri Víz" szigorú gyártási titkot képezett. Hasonlóan titokként kezelte a receptet a Magyar Király mindenkori tulajdonosa és az irgalmas rend Gránátalmához címzett patikája is. Az „Egri Víz" jó híre szinte csábította a vállakozó szellemű patikusokat annak utánzására. Ezen elsősorban is a készítmény speciálisan egyéni csomagolásával iparkodtak segíteni. Az alkoholos növényi kivonatot a Magyar Király és a Gránátalma gyógyszertárak magas, keskeny, hengeres, sötétkék színű üvegben hozták forgalomba. Az üvegen kidomborodó betűkkel szöveg utalt a tartalmára. Az irgalmasok patikájából kikerült „Egri Víz"-et tartalmazó üvegeken a készítmény neve több nyelven volt olvasható. A Széchenyi utcai Magyar Király gyógyszertárból kikerült XIX. századi készítmény üvegeinek felirata a következő volt: „Jezsuiták által feltalált eredeti Egri Víz, Weszely Imre gyógyszertárábóV (1866).

5 1871-ben a következő tulajdonos, Köllner Lőrinc üvegén ugyanez a szöveg szerepelt, de természetesen saját nevével.

6 5 Hml. Egri Ügyvédi Kamara még rendezetlen iratanyagában található peres iratköteg G A szerző birtokában levő 1871-ből származó eredeti használati utasítás