Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az „Egri Víz" története

1. táblázat A gyógynövény neve Irgalmas rend „Gránátalma" gyógyszertára % Hibay György „Kígyó' gyógyszertára % Caryophyllum (szegfűszeg) 0,1 0,22 Nux moschata (szerecsendió) 0,2 0,9 Flores lavandulae (levendulavirág) 0,3 0,55 Fructus anisi (ánizsmag) 0,45 0,9 Lignum sassafras (sassafrasfa) 0,65 0,55 Lignum guajaci (guajakfa) 0,65 0,55 Origanum (fekete gyopár) 0,81 — Herba majoránnáé (majoránna) — 1,3 Fructus coriandri (koriandermag) 0,98 0,55 Herba serpylli (kakukkfű) 1,3 1,1 Herba meíissae (méhfű, citromfű) 1,79 1,1 Herba mentae piperitae (borsosmenta) 1,95 1,1 Herba mentae crispae (fodormenta) 1,95 1,1 Cortex citri (citromhéj) 1,95 2,2 Cortex aurantii (narancshéj) 1,95 2,2 A két receptvariáció tehát egy komponens tekintetében eltér egymástól, mert amíg az irgalmas rend Gránátalma gyógyszertára a fekete gyopár herbáját használta fel, addig a Kígyó patika a lényegesen olcsóbb és helyben is termelt majorannát. Szembetűnő az egyes gyógynövénykomponensek aránya közötti számos és jelentékeny különbség is. Abban azonban mindkét előirat megegyezik, hogy az alkatrészek 1 % alatt és fölött — egyetlen kivétellel — azonosak. Az irgalmasok receptje a gyógynövénykeverék illóolaj-, illetve egyéb hatóanyagtartalma kivonására tömény alkoholt használt, a Kígyó patika azonban csak 36: 10 arányban hígítottál (kb. 70%-os szesz) dolgozott. Feltűnő, hogy egyik előirat sem tartalmazza a két háború közötti és utáni időszakban ténylegesen felhasznált csekély mennyiségű glycerint,

4 mely az illó anyagokfixálására és ízében „simábbá" tételére szolgált. A jezsuita patika jogutódjának, a Széchenyi utcai Magyar Királyhoz címzett gyógyszertár által a XIX. század során készített „Egri Víz"-nek nem ismerjük az összetételét. Joggal feltehető, hogy lényegesen nem különbözött az előbbi kettőtől. Már itt nem kis nyomatékkal meg kell jegyezzük, hogy az alább ismertetésre kerülő levéltári adatok alapján igen valószínű, hogy az „Egri Víz" jezsuitáktól származó eredeti receptjével éppen a jogutód „Magyar Király" gyógyszertár tulajdonosai rendelkeztek. Kutatásaim során kiderült, hogy a Dobó téri Kígyó patika rendelkezett az „Egri Víz"-nek egy speciális szükség-előállítási módjával is, mely kiküszöbölte a desztilláló készüléket. Ebben az esetben az alkoholt egy illóolajkeverékkel vegyítették össze és így egy, az „Egri Víz"-hez hasonló keveréket nyertek. A Hibay-féle érdekes recept szerinti illóolaj keverék összetétele a következő volt: (2. táblázat) Ebből az illóolajkeverékből azután 15 gramm mennyiséget kevertek össze 1000 gramm alkohollal. Ebből a készítményből tehát hiányzott az eredeti előírásban 4 Végh Miklós, a Heves megyei Gyógyszertári Központ igazgató-főgyógyszerészének készséges szóbeli tájékoztatása, melyért ez úton is köszönetet mondok