Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Szerbák Elek: Halál, temetés és búcsúztatás a XIX. század eleji Magyarországon

Vármegyék Táblabírajának, az orvosi, és Seborvosi Tudomány Doctorának, a' Pesti kir. egy. Orvosi Kar' Tagjának és ugyanazon Orvosi Karnál a' seborvosi Tudomány volt Tanítójának haláláról" beszél [57]. A halálozásokkal kapcsolatos hírek a 19. század első felében népszerűséget kereső magyar sajtóban is helyet kapnak. Az 1832 júniusában gyilkosság áldozatául esett Haberle professzor A Magyar Kurir 1800-ban szórványosan már közöl halálozási híreket, sőt ugyanabban az időszakban az Ofner und Pester Zeitungnak halálozási rovata is van, amelybe főként befolyásosabb emberek kerülnek be. A Hazai Tudósítások (Kultsár István lapja) már első számában él ezzel a szerkesztési megoldással, midőn egyik rovata „Előmenetelek, és Halálok" címet kapja. De első, jelentős tudományos folyóiratunk, a Tudományos Gyűjtemény is (indult 1817-ben) használni igyekszik a nyilvánosságnak „Kihalt tudósok és írók" kolumnájával.