Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Huszár György: Az önéletrajzok mint fogorvostörténelmünk forrásai

alkalmazni. Az első páciens rögtön otthagyott, amint elmondtam, hogy nem akarok injekciót adni. A második beteg helyet foglalt, a homlokát ráncolta és hitetlenül hallgatta az én „Sie spüren nix" szavaimat, azonban amikor a fogót a fogára helyeztem, akkorát ordított, hogy én rögtön injekciót adtam." Családi és fogorvosi tárgyú megfigyelése: „nagyapám 99 éves korában halt meg. Már túl volt a 90. éven... amikor elmeséltem neki, hogy fogorvos lettem. Megkérdezte, hogy tudok-e neki fogat húzni. Ő szívesen fizetne ezért 100 forintot. Mindjárt felajánlottam szolgálataimat, mire ő kinyitotta a száját és megmutatta, hogy egyetlen foga sincs. így foghúzó művészetemet nem tudtam bemutatni, ezzel szemben csodálkoztam, hogy a nagypapa a legkeményebb ételeket, pl. a füstölt marhahúst — amely olyan kemény, mint a fa — is meg tudja enni. Megkérdeztem, hogy az ételeket csak nyállal vegyíti és nyeli vagy meg is rágja. O ez utóbbit állította. Ezért megkértem, hogy rágjon el egy darab füstölt húst, de ne nyelje le, hanem köpje ki egy tányérba. Ezt ő megtette és akkor megállapíthattam, hogy a füstölt hús olyan szabályos péppé van őrölve, hogy Fletcher* sem kívánhatott ennél megfelelőbbet. A már 60 éves kora óta teljesen fogatlan nagyapa ínye szarukemény volt." A Melier által leírt ritka jelenséget a fogászat ismeri. Mumlernek nevezik azokat a fogatlan, fogpótlás nélküli öregeket, akik a felső állcsontjuk és állkapcsuk ínyét össze tudják zárni és őrölni tudnak velük. OTTOFY LAJOS (1860—1939) Ottofy Lajos Pesten született. 1874-ben szüleivel kivándorolt az Egyesült Államokba. 1879-ben, 19 éves korában Saint Louis-ban fogorvosi oklevelet szerez. Az amerikai gyermekfogászat-iskolafogászat úttörője, egyetemi tanár, főiskolai dékán, a japán fogorvosi oktatás szervezője. 1927-ben „Fifty years in Dentistry" c. önéletrajzában [50] időrendbe szedve pontosan felsorolja magánéletének eseményeit, fogorvos egyesületi tagságait, tisztségeit és munkásságát, katonai szolgálatait, a fogászati oktató tevékenységét, szerepét a fogászati vonatkozású amerikai törvényhozásban és a fogászati folyóirat irodalomban. Irodalmi tevékenysége igen nagy és szerteágazó. Bibliográfiáját könyvekre és közleményekre csoportosítja. Ez utóbbiak 10 nyelven — magyarul is — megjelentek. Legismertebb művét Standard Dental Dictionary címen 1923-ban adták ki. A 480 oldalas műben 16 000 fogászati kifejezés van. 1931ben részt vett, előadást is tartott a budapesti Fogorvosi Világkongresszuson. Önéletrajzában ismételten utal magyar származására. Életrajzírója, Cigraud [11] részleteket közül Ottofy leveleiből, amelyeket munkája kapcsán hozzá intézett. Feltehetően a múlt század utolsó évtizedeiben, gyakorlatában előforduló néhány különös esetét így írja le: „Sok évvel ezelőtt az alsó őrlők gyökereit jodoformmal kezeltem. Egy férfi betegem a kezelés után rosszul lett és kórházba került. Ott egy ideig élet és halál között lebegett, végül is kelés fakadt a mellén, ahonnan egy kevés Jodoform szivárgott, majd fisztula alakult ki a m. sternocleidomastoideus mentén." „Fogátültetéskor — szintén sok évvel ezelőtt — kokaint használtam. Utána a pácienst néhány órán át fel és alá sétáltattam, hogy mozgásban tartsam. Közben magam is izgultam." * Fletcher, H. amerikai táplálkozáskutató a századforduló idején azt ajánlotta, hogy a táplálékot egészen finom péppé kell rágni.