Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Lippay János Posoni-Kertjének (1664—1667) orvos-botanikai vonatkozásai

A 17. század első felében bekövetkezett általános kulturális megtorpanás az orvosbotanikai művekre is érvényes volt. A század első felében egyetlen orvos-botanikai mű sem jelent meg. Később, a század második felében megjelent művek közös jellemzője, hogy alapvetően más szakterülethez tartoznak, csupán több-kevesebb orvosbotanikai ismeretet is tartalmaz néhányuk. Apáczai Csere János Encyclopaediája (Utrecht, 1655.) a tudományok egészét kívánta felölelni, növénytani részében azonban találunk orvos-botanikai vonatkozásokat is. Lippay János Posoni Kertje (Nagyszombat—Bécs, 1664—1667.) kertészeti szakmunka, amelyben a szerző foglalkozik a tárgyalt növények gyógyhasznával is. Nadányi János Kerti dolgoknak leírása (Kolozsvár, 1669.) című műve ugyancsak kertészeti munka, orvos-botanikai vonatkozásokkal. Antoine Mizald művének fordítása, legnagyobb érdeme magyar nyelvűsége. Végül Pápai Páriz Ferenc népszerű orvosi kézikönyvében, a Pax Corporisban is bőven találunk orvos-botanikai vonatkozásokat; gyógyszerjavaslataiban elsősorban az általa ismert magyarországi gyógynövényekre támaszkodik. Az orvos-botanikai művekkel foglalkozó szakirodalomban Lippay János neve legtöbbször még a puszta felsorolásból is kimarad. Talán joggal, mert műve, a Posoni Kert, szerkezetét és céljait tekintve nem botanikai, hanem kertészeti mű. Szándéka nem a magyar flóra — akár csak gyógyhasznú — növényeinek feltérképezése, hanem a gazdaembernek kíván hasznos kézikönyvként szolgálni. Másrészt viszont indokolatlannak tűnik e mellőzés. Ugyanis Lippay művének figyelmes tanulmányozása meggyőz minket arról, hogy kiváló kertészeti könyve gazdag orvos-botanikai részeket is tartalmaz. E részek összességükben sem terjedelmileg, sem színvonalukban nem maradnak el a fentebb felsorolt művek többsége mögött. Lippay János 1606-ban született Pozsonyban, gazdag nemes család sarjaként.

3 Tanulmányait a bécsi császári nevelőintézetben végezte. 1624-ben jezsuitáiéit. A gráci, majd a bécsi egyetemeken keleti nyelveket tanított. Később a győri jezsuita kollégiumot, majd a trencséni és ungvári kollégiumokat igazgatta. Több évig vezette a bécsi és a nagyszombati papnevelőt. Ungváron volt előljáró, amikor testvére, Lippay György, az esztergomi érsek magához hívatta Pozsonyba. Itt születtek gazdaságikertészeti művei, a Calendárium Oeconomicum (1662) és a Posoni Kert (1664—1667). Már súlyos betegen rendtársaihoz vonult vissza Trencsénbe, ahol még abban az évben — 1666-ban — meghalt. Életrajzát röviden ismerteti Czwittinger Dávid és Horányi Elek. Bod Péter is megemlékezik róla nyolc sorban. így ír: „Lippai János. Az Esztergomi Érseknek Lippai Györgynek Testvér öttse, a Jesuiták Szentekben (sic!). A

1 ki született é?' Világra 1606-dik eszt. hólt-meg 1662-dik (!) esztT^ Később Weszprémi is és természetesen Szinnyei is említi, de Weszprémi még szükségesnek tartja az indoklást: „Ez a szorgalmas és tudós ember nem azzal érdemelte ki a névjegyzékembe való fölvételét, mintha bárhol is gyógyított volna, hanem mert igen jártas volt a növénytanban és a többiek sorában elsőnek kezdte honfitársait magyar nyelven tani tani hasznos könyvekben a kertészetre "

h 3 V. ö. Nagy Iván: Magyarországcsaládai. VII. köt. Pest, 1860.127. 4 Bod Péter: Magyar Athenas. Szeben, 1767. 162. Lippay halálának évét tévesen — 1662 —• jegyzi fel. 5 Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. III. köt. Bp. 1968. 437.