Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Lippay János Posoni-Kertjének (1664—1667) orvos-botanikai vonatkozásai

Lippay János művelt, nagytudású férfiú lehetett, természettudományos érdeklődésére és képzettségére azonban iskolái és pályája önmagukban nem adnak kielégítő választ. Ez érdeklődés gyökerét helyesebb tehát Lippay György, a természettudományokat kedvelő és pártoló főpap személyében és az érseki udvarba gyűlt tudósok hatásában keresnünk. Lippay György természettudományokhoz fűződő kapcsolatát az utókor sokféleképpen — magasztalóan és elmarasztalóan is — értékelte. Ernyey József például a kísérleti, mikroszkópos vizsgálatok egyik magyarországi úttörőjének vélte.

6 E túlzó megállapítást cáfolta többek között Rapaics Raymund, aki egy kortárs szemtanú beszámolóját idézve rámutatott arra, hogy az érsek birtokában levő mikroszkópot elsősorban nem tudományos célokra használták.

7 E vitát érdemlegesen eldönteni nem feladatunk. Bizonyos azonban, hogy Lippay György ügyes gazdálkodó, a tudományok és tudósok bőkezű pártfogója és korának egyik híres alkimistája volt. Szathmáry István ismerteti Möns Magnesia című, kéziratban maradt alkimista művét, melynek I. Lipóthoz írt ajánlásában a komoly, elméleti munka szükségét és értékét hangoztatja, elítélve a szélhámosok és csalók mesterkedéseit.

8 Udvarába hívta és támogatta Joannes Procopius Polycarpus Bonanus olasz orvost, aki 1648—1663 között tevékenykedett az érsek környezetében. Bonanus igazi polihisztor volt, 1657-től főbányaorvos, hidat tervezett, vízemelőket, zúzógépet szerkesztett, ásványokat gyűjtött, bányákat tárt fel stb.

9 És nem utolsósorban Lippay György hívta életre a kortársak és az utókor

10 által is megcsodált pozsonyi érseki kertet, melynek gondozását később tudós Öccsére bízta. Evvel megteremtette az első magyar tudományos kertészeti kézikönyv létrejöttének feltételeit is. Szathmáry László feltételezi, hogy az alkímia terén Bonanus lehetett az érsek mestere. Talán a mi részünkről sem túlzás feltételezni, hogy Lippay Jánosra is hatott e sokoldalú és nagytudású orvos, akivel egyidőben tartózkodott az érseki udvarban. A Posoni Kert kertészeti munkán — pusztán arányai miatt is —túlmutató orvosi vonatkozásai orvosi érdeklődésre, szemléletre utalnak. S ezt Lippay János részben talán Bonanustól nyerhette. A Posoni Kert előzményének tekinthetjük Lippay János másik fennmaradt munkáját, a Calendarium Oeconomicum Perpetuumot (Nagyszombat 1662),

u amely a majorsági gazdálkodóknak akart hasznos útmutatóként szolgálni. Dióhéjban megtaláljuk e kis könyvben a későbbi mű minden fontosabb témáját: ír a növények termelésé(i Ernyey József: Természettudományos mozgalmak a XVII—XVII1. században. Természettud. Közi. 1912. Pótfüzet 122. 7 Rapaics Raymund: A magyar biológia története. Bp. 1953. 20. 8 Szathmáry László: Magyar alkimisták. Bp. 1928. 161—177. 9 Bonanus hatalmas művet is írt De admirandis Hungáriáé rebus címmel, amely azonban sajnos elkallódott. Bél Mátyás szerint a mű kéziratban készen volt, s 200(!) rézmetszet díszítette volna a kiadást. Mindenesetre Lippay György 1660. ápr. 14-én kelt, Bonanushoz intézett levele arról tanúskodik, hogy a kézirat valóban készen lehetett, mert az érsek 230 tallért küld Bonanusnak a könyv kinyomtatására. 10 Például Bél Mátyás Notifia Hungáriáé (Viennae, 1735—1742.)c. művében (I. köt. 640. p.) a kert részletes leírását adja, az abban működő szökőkutakkal, vízemelőkkel együtt. 11 A Calendarium kiadási helyét és évét Bod Péter és az ő nyomán Weszprémi István is hibásan közli: Pozsony, 1662. 6 Orvostörténeti