Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Sasvári László: Emlékek és adatok az ingyenorvosok tiszteletére a magyarországi orthodoxok és görög katolikusok köréből

hogy él-e még Pantaleimon tisztelete Dunaújváros mai óvárosában, az egykori Dunapentelén a görögkeleti vallású lakosság körében. Hiszen a helység egykori nevét a gyógyító szentéből származtatják, és itt, a Duna egyik szigetén állt a szentről elnevezett kolostor, melyben egykor, egy 1329-es oklevél szerint görög apácák éltek.

42 A helység a szerbek beköltözésének az útvonalába esett, ezért nagy számban telepedtek le itt is, főleg kereskedők, hajósok és halászok, mivel a Duna közelsége határozta meg a település jellegét. Ám ma a dunaújvárosi, megfogyatkozott számú szerbség körében hiába keressük Panteleimon emlékét. Mai templomuk 1784-ben épült — valószínűleg egy régebbi templom helyén —, búcsúünnepe: Szent Miklós ereklyéinek átvitele Bari városába (május 9., az ónaptár szerint május 22-én tartják.

43

) A templomban nem található Pantaleimon-ikon 44 Megjegyezzük, hogy a dunapentelei szerbek valószínűleg azért választhatták e napot templomuk ,,szlávájának", mert Miklós püspök a hajósok védőszentje is. Az ereklyék átvitele motívum még inkább előtérbe helyezi az utazás jelentőségét. A magyarországi szerb és görög kereskedők szerették templomaik védőszentjéül Szent Miklóst választani (Vác, Gyöngyös, Szentes, Szeged, Tokaj stb.). Igen elterjedt titulus a görög katolikusok körében is. Ám ez esetben inkább mint a szegények védelmezője szerepel, és így némileg kiegészíti, illetve pótolja az ingyenorvosok elhalványult tiszteletét. Nem nevezhetjük teljes mértékben a Pantaleimon-tisztelet újjáéledésének azt, hogy e század folyamán hazánk területén megjelentek különféle Pantaleimont ábrázoló litográfiák, lenyomatok. Néhány magyar ortodox közösség (Eger, Miskolc, Nyíregyháza) ikonanyagával kapcsolatos kérdésünkre a következő választ kaptuk: „Mindössze Nyíregyházán van egy-két Szt. Pantaleimon-nyomat, mely a század elején készülhetett litográfiaként."

45 Ehhez annyi hozzáfűzni valónk van, hogy néhai Galctzky Szergiusz nyíregyházi ortodox lelkész hagyatékából! Még egy példát: Roxin Tivadar pusztaottlakai (Békés megye) görögkeleti román lelkész leveléből értesültünk, hogy az ő tulajdonában is van egy papírnyomat, mely Pantaleimont ábrázolja kezében orvosságos dobozzal, de a kép görög felírású. Még továbbiakat tudnánk sorolni ikongyűjtők anyagából. Mindezek azt mutatják, hogy itt valószínűleg egy balkáni eredetű, újjáélesztett Pantaleimon-kultusz hazai lecsapódását láthatjuk, aminek azonban jelentősebb hatása a Pantaleimon név ismeretének a felszínen tartásán kívül nem volt. SZENT TRIFON EMLÉKEZETE _ A betegek kenetének az imájában felsoroltak közül még név szerint Szent Trifon tiszteletére vannak adalékaink. A hazai szerbek körében élt ismeretére utal a XVIII. század elejéről származó ikonja a villányi templomból: a világos ruhába öltözött 42 Bálinti, m. 119. 43 Ezt az ünnepet nyári Szent Miklós-napnak is nevezik (Moldován i. m. 483), s ebből az ünnepnévből származhat a mai magyar nyelvben használatos — kissé pejoratív értelmű — nyári Mikulás szólás. 44 A danaújvárosi adatok Bajront Lázár esperes (Százhalombatta), dunaújvárosi adminisztrátor levélbeli közlése nyomán. 15 Pikó Mózes lelkész (Miskolc) levélbeli közlése.