Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Sasvári László: Emlékek és adatok az ingyenorvosok tiszteletére a magyarországi orthodoxok és görög katolikusok köréből
orvos ábrázolása az ikonon: zöld ruhában piros palásttal a vállán, szakálltalan arccal, keresztet és ládikát tart. 31 A román ortodox egyházban a gyulafehérvári szinódus 1627-ben hatvan napot rendelt ünnepül, köztük — a már említett november 1-ét, valamint — július 25-ét. Később II. József császár az ünnepek számát 21-re csökkentette, de a nép ragaszkodott egyes ünnepnapokhoz, és megülte azt. Július 25-én ünnepelték ,,Pinteleu cälätorul", azaz ,az utazó Pantaleimon' napját. 32 Hogy miért van eltérés más ortodox naptáraktól két nappal, arról forrásunk nem tájékoztat! Ugyanígy nem beszél az ünnep nevének eredetéről. A román nyelvben egyébként ma is él a pintelei szó, jelentése ,Pantaleimon napja' (július 27.). 33 Kutatásaink során sikerült magyarázatot találnunk a pár napos eltérésre és az ünnepnév eredetére. Nem a gyógyító szentet ünnepelték ekkor, hanem egy gazdasági ciklus lezárását. Ez az esemény sokszor összefonódott Illés próféta ünnepével (július 20.). Az említett mezőgazdasági ciklus kezdőnapja március 9., a negyven vértanú ünnepe. 34 Ekkor ment ki a román gazda az ekével a határba, s a Bánátban ekkor kimentek a szőlőbe is, ott 40 pohár bort fogyasztottak el a negyven szent tiszteletére. 35 E szokás nem sajátosan román, él a szerbek körében is, olyan változatáról tudunk, hogy a Ráckeve melletti Szigetcsép községben a szerb gazdák házanként fogyasztották el — vendéglátással — a 40 pohár bort a szentek tiszteletére. 36 (Az ünnep itt ónaptár szerint március 22-re esett! 37 ) Magára a Pantaleimon-nap megülésére vonatkozóan csak a következő adatot sikerült megtudnunk: két pocsaji származású budapesti adatközlőnk 30 tudósított arról, hogy az ő gyermekkorukban július utolsó napjaiban, a Hajdú-Bihar megyei Pocsajból sokan mentek át feldíszített kocsikon vendégségbe a szomszédos Bedő községbe. 39 Templomi ünneplés nem volt. Egyikük a Pinteleu cälätorul kifejezés magyar jelentését a következőként mondta: ,a zarándokok ünnepe'. Napjainkban ez az agrárritusnak, terményvarázsló tevékenységnek is tartható szokás már nem él, és lassan teljesen feledésbe merül. Pantaleimon tiszteletére eddig egyetlen patrociniumadatot sikerült találnunk. Az egykori Temes megye Lacunas falujának 1844-ben épült román görög katolikus temploma 40 Pantaleimon nevét viselte 41 Többen felvetették anyaggyűjtésünk során, hogy érdemes volna utánanézni annak, 31 Néprajzi Múzeum 73.21.2. Származási helyként a leíró kartonon csak annyi: Magyarország. 32 Moldován i. m. 218. és 483. 33 Dictionar Romin — Maghîar II. H. n. 1964. 236. 34 Bakos Ferenc nyelvész szóbeli közlései nyomán. — Itt visszautalnánk az Illés- és Pantaleimon-napok összefonódását illetően az illocskai ikonra és a medinai imára ! 35 Moldován i. m. 251. 36 Szathmári Tamás tanár közlése. 37 A múlt században még az összes hazai görög katolikusok és görögkeletiek az ónaptár (Julián-naptár) szerint ünnepeltek az állandó ünnepeiket tekintve is, napjainkban már csak a szerbek és az oroszok. 38 Oláh Miklós görög katolikus karnagy és nővére, Jónás Józsefné Oláh Mária budapesti nyugdíjas. 39 Pocsaj és Bedő községekben a görög katolikusok többsége román származású. 40 Borovszky Sámuel: Temes vármegye. Bp., é. n. 63. 41 Kiss—Sziklai i. m. 1052.
