Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: Az orvosi gyakorlat és a gyógyítószentek ikonográfiája a XIII—XIV. századi magyarországi falfestészetben
igazolják. Igaz, hogy a tényleges egyházszakadásra csupán I. István halála (1038) után került sor (1054), mégis az a tény, hogy a magyar király koronát II. Szilveszter pápától kért, a Róma felé történő elkötelezettség mellett szólt. A palást alsó sorában levő szentek közül három római pápa (Kelemen, II. Sixtus, Kornél) ç az egyik, Lőrinc, II. Sixtus tanítványa volt. I. István saját képe és Gizelláé mellé azokat a szenteket sorakoztatta fel, kiktől állama és hite megerősítéséhez a legtöbbet várhatta. E szentek sorába került be példaképe, István vértanú, Szt. György, Kozma és Dámján, végül a középkori orvosok védszentje, Pantaleon." Mindeneserte egy biztos, hogy a felsorolt szentek az egyház kettéválását megelőző időszakban Rómában is ugyanolyan tiszteletnek örvendtek, mint Bizáncban. Végül feltevésünket megerősíti a palástra hímzett Apokalipszis-jelenet, amelyhez hasonlót hímeztek a III. Ottó császár által II. Szilveszter pápának ajándékozott palástra is. Az Apokalipszisnek egyik XI. századi megjelenítője egy franciaországi kódexben ugyanígy festette meg az Antikrisztusnak tornyot pusztító népeit és az égi Jeruzsálemet, mint ahogy a koronázási paláston látható. 100 A Kozma-Damján kultusz kérdéséhez hozzátartozik az a korábbi feltevés, hogy eredetileg három azonos nevű szent ikerpár élt: legrégebben a kis-ázsiai származású Kozma és Dámján; a „római" testvérpár 284-ben szenvedett vértanúságot; az „arab" származású pedig 303-ban. Csak századunkban derült ki, hogy nem három testvérpárról van szó, hanem három illetve négy (a negyedik a szíriai legenda) legendakör terjedt el. 101 A középkori európai irodalomban és művészetben e legendák „ötvöződtek", általában az arab származás dominált. Ezt veszi alapul a Legenda Aurea nyomán keletkezett Érdy-kódex (1527) is. Az arab testvérpár történetébe beleszövi a Palladia-epizódot, amely egyébként a kisázsiai legendakörből származik. l01/a Eszerint Dámján gyógyításért egy Palladia nevű asszonytól ajándékot fogadott el (három tojást), amiért Kozma nem akart vele közös sírban nyugodni. 102 Nem említi a mártíriumot szenvedő arab ikerpár híres esetét sem, akik sikeres transzplantációt hajtottak végre: egy halott mór lábával pótolták egy fehér ember lábát. Ezt a jelenetet egyébként több festmény is megörökítette: ditzingeni sváb mester, XV. sz. (Stuttgart, Württ. Landesmuseum), Ambrosius Franken, XVI. sz. (Antwerpen, Koninklijk Múzeum), Fernando del Rincon, XVI. sz. (Madrid, Prado). Az Érdy-kódex legendája csak a „halálos sebese99 Vida M. : Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (XI—XIV. sz.) Comm. Hist. Artis Med., 89-90 (1980) német nyelven, s. a. valamint Századok 1981/2. s. a. 100 Győrffy Gy. : i. m. 354. 101 Holländer, E.: i. m. 501—509. (24. lábj.); V. ö. Deubner, Ludwig: Kosmas und Damian. Texte und Einleitung. Leipzig —Berlin, 1907. — Forrása: Dehnig (Dehn), Reinhold: Syntagmatis historici, seu veterum Graeciae monumentorum de tribus sanctorum anargyrorum Cosmae et Damiani nomine paribus partes duae. .. cum interpretatione latina R. P. Simonis Wagnereckij, S. J. R. Dehnius ... 1660, 1. rész: Syntagmatis... in qua agitur de Sanctis Cosma et Damiano confessoribus ex Asia, qui coluntur in Graeca Ecclesia 1. Nov. ... 2. rész: quae agit De duobus Martyrum hujus nominis paribus Romanorum scilicet, ac Arabum. .. Viannae 1660. 101 / a Weyh, Wilhelm: Die syrische Kosmas- und Damian-Legende, S. 14. Programm d. K. humanist. Gymnasiums Schweisfurt f. 1909—10, 1910; Deubner, Ludwig: W. Weyh... Berliner philol. Wschr. 30, 1910, Sp. 1286 f. (recenzió); V. ö. Wittmann, Anneliese : Kosmas und Damian. Kultausbreitung und Volksdevotion. Berlin, 1967. S. 12—21. — Összefoglalja az egyes legenda-körök forrásait, az addigi kutatás eredményeit. 102 Deubner, L. : Kosmas und Damian. (Texte u. Einleitung) Leipzig—Berlin, 1907.
