Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: Az orvosi gyakorlat és a gyógyítószentek ikonográfiája a XIII—XIV. századi magyarországi falfestészetben
ket" ajánlja oltalmukba. 103 Az egyik szent gyakori attribútuma sebészeti eszköz, a középkortól kezdve számos sebészcéh patrónusaként tisztelte őket. 104 Sebészeti jellegű hazai ábrázolásukat nem ismerjük, de borbély- és sebészcéhek egészen napjainkig védszenjtüWként tisztelték őket, így pl. a szegedi borbélyok is. 105 Kultuszuk elterjedtségében nagy szerepet tulajdonítanak a bencés rendnek; így oltalmuk alatt állt Ludány (régi nevén Apáturludány) apátsága, Garamszentbenedek egyik kápolnája (1394), Pát temploma (1254) és IV. Béla király idejében (1235—1270) Szent Vilmos remetéinek Komár (ma Komárváros) határában Kozma és Dámján tiszteletére szentelt perjelségük volt. 106 Nevüket számos helynevünk megőrizte: Csikkozmás, Szászdányás (1361), a baranyai Szentdomján vagy az elenyészett bihari Szentkozmadömjén (1373) és a hevesi Szentkozmadomján (1480) 107 és a göcseji Szentkozmadombja (régi nevén Őrkozmadombja). Bár a tisztelet igen korán kialakult, sajnos a szenteket ábrázoló falfestmények közül jelenleg csak egyről van tudomásunk. 108 Csarodán (Szabolcs-Szatmár megye) 1972-ben fedezték fel a XIII. század harmadik negyedében épült románkori templom hajó északi falán az építéssel egykorú alakos falfestményeket. Az apostolalakok — Péter és Pál illetve János evagélista — között,fejük felett „Dam..." és „.osma" feliratú, kissé merev tartású Szt. Kozma és Dámján szenteket láthatunk. A festmények az építkezés befejeztéhez közel, talán 1270—1275 közölt készülhettek. Ezt igazolja a lábuk között, lent előkerült felszentelési kereszt. 109 A felszentelési kereszt éppen azért kerülhetett a két szent közé, mert talán az ő oltalmukba ajánlotta a templom építtető Káta-nemzetségből származó Ráfáel fia, Gábor a templomot. 110 A Káta nemzetség már az Árpádház uralkodása alatt ismert, több tagja udvari méltóságot viselt (Péter nevű IV. Béla főpohárnoka volt). Biztos, hogy az Árpádház iránti hűség jegyében fogant Kozma-Damján tiszteletük is. így nemcsak a bencéseknek lehetett szerepük a kultusz elterjesztésében, valószínű, hogy a királyi 103 Nyelvemléktár i. m. V. 330. 104 Wittmann, A.: i. m. 137—151. 105 Bálint S.: i. m. 142. (97. lábj.) 108 Rupp J.: Magyarország helyrajzi története. I— III. k. Pest, 1870—1876.; I. k. 148, 164, 299.; III. k. 273. 107 Jakó Zs. : Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940. 351.; Csánki D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. 1—5. k. Bp. 1890—1941. 1. k. 71. 108 Radocsay D. : Falképek i. m. 66—67, 152—153. — Említi a kassai Szt. Mihály freskón levő falképet, a későbbi 1977. évi kiadásban már nem szerepel. Jelenleg nem látható.; V. ö. Bálint S.: i. m. 2. k. 303. Vida M.: i. m. (94/a lábj.) 109 Entz G.: Csaroda (kézirat). Magyarország M'íemléki Topográfiája. Szabolcs—Szatmár Megye Topográfiája. (OMF kézirattára) 18. ; V. ö. Mesterházy K.: i. m. 165—166. — A tiszteletükre emelt egyházak között nem említi. A XIII. sz. végéig előforduló patronátusuk: Csatár (Zala megye) XIII. sz. oltár ereklyével; Karácsonyfalva (Vas megye); 1221.; Káld (Vas megye) 1249. A jelzett évszámok az első okleveles említésre utalnak. A többi patronátust a szerző, ha XIV—XV. sz.-i eredetű is, egy korábbi folytatásának tartja. Feltételezése szerint az általa felsorolt egyházak megtartották korábbi patrónusukat, így az első okleveles említés nem bizonyítja a patronátus kezdetét. 110 A Zichi és vásonkeői Zichy-család idősb ágának okmánytára I—XII. k. Bp. 1871—1931. I. k. 11—12.; II. k. 426—427, III. k. 273 — 275. — A családra és az építkezésre vonatkozó adatok.
