Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: Az orvosi gyakorlat és a gyógyítószentek ikonográfiája a XIII—XIV. századi magyarországi falfestészetben
A MEDICINA PATRONÁTUSÁNAK KIALAKULÁSA Szándékosan a végére hagytuk az orvostudomány és a gyógyszerészet védszentjeinek, Szt. Kozmának és Damjánnak a méltatását. A medicinát szimbolizáló két szentnek ugyanis ilyen jellegű patrociniuma csak a XV. században alakult ki, korábban mint szent „ingyenorvosokat" tartották őket számon. Már a XI. században kialakult — szinte az államalapítással és a kereszténység felvételével egyidőben — magyarországi kultusz és ikonográfia alátámasztja ezt a feltevést. Csak 1400 után ábrázolták e két szentet vizeletvizsgáló-üveggel és patikaedénnyel. Ezt a folyamatot végigkövethetjük a XI. századtól a XV. századig a fennmaradt Kozma-Damján ábrázolások alapján. 94 / 3 A művészettörténeti szakirodalom napjainkban is vitatkozik arról, hogy a KozmaDamján kultusz közvetlenül Bizáncból honosodott-e meg hazánkban, vagy itáliai közvetítéssel. 95 A nézeteltérés alapja a bizánci eredetű corona graeca, amelyet Dukas Mihály bizánci császár ajándékozott I. Géza (1074—1077) magyar királynak. A magyar Szent Korona alsó részén pedig ott látható a császár és a magyar király két oldalán Szt. Kozma és Dámján mellképe. Az egyik feltevés szerint mint az önzetlen égi tudomány képviselői kerültek a koronára, 96 más szerint a megkoronázott magyar király egészségét ajánlják Kozma és Dámján mennyei gondjaiba. 97 Az első értelmezést támasztja alá az is, hogy a lovagi erényekben jeles Szt. György és Dömötör mellé inkább az önzetlenségéről ismert Szt. Kozma és Dámján kerülhetett. A bizánci liturgiában — és nem kétséges, hogy itt ilyen hatásról van szó — igen jelentős szentnek számító két orvosnak ilyen jellegű szerepet egyébként sem tulajdonítottak. Ismerünk azonban egy még korábbi eredetű ábrázolást is az „ingyengyógyító" testvérpárról, éspedig az 1031-ben készült miseruháról való. Ez az ún. koronázási palást, amelyet István király és Gizella királyné adományozott a székesfehérvári prépostságnak, bizánci eredetű alapanyagra készült és feltehetően Gizella és udvarhölgyei hímezték, az Ottók korának udvari művészetétől inspirálva. 98 A koronázási palásttal kapcsolatban felmerült a veszprémvölgyi apácák hímzőtevékenysége is, mégis a paláston levő jelenetek és szentek, valamint az ikonográfiái elrendezés a római hatást *»/ a Vida M. : A Kozma és Dámján tisztelet írásos és tárgyi emlékei Magvarországon. Adattár. Comm. Hist. Artis Med., 89-90 (1980) s. a. S5 Divald K.: Magyar művészettörténet. Bp. 1927. 113. —• Napjainkban Kádár Zoltán képviseli e felfogást. (Átalában a román kori falfestészetre vonatkoztatva a közvetlen bizánci átvétel mellett foglalnak állást.) V. ö. Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpádkori Magyarországon. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968. Debrecen, 1970. 145—177. (Szt. Miklós, György, Pantaleon, Kozma és Dámján, Demeter tiszteletére emelt középkori templomok alapján feltételezi a bizánci hatást.) Gerevich, T. : L'arte antica ungherese. Klny. Ungheria. Roma, 1929. 6. (Publicazioni deUTstituto per i'Europa Orientale. Roma. Prima séria); Uő. Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938.; Puskás L.: A magyar falfestészet Árpád-kori emlékei. Bp. 1932. 4. (itáliai közvetítés hívei); V. ö. Tóth M.: i. m. 13—14. 96 Moravcsik Gy.: Szent István Emlékkönyv. III. Bp. 1938. 433—434. 97 Bálint S.: Kozma és Dámján tisztelete Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med. 64—65 (1972), 142. — Uő. Ünnepi kalendárium i, m. 2. k. 302. 38 Győrffy Gy. : István király és kora. Bp. 1977. 353—354.
