Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
FOLYÓIRATOKBÓL - Medical History, 1978. 1—2. (Szlatky Mária)
írja a következőt: „A [De Homine... J c. tanulmányt, amely két részre oszlik, valószínűen Magyarországon írta 1470— 71 körül." Arra, hogy nemcsak tanulmányokat folytatott az orvoslásra vonatkozóan, hanem a gyakorlatban is művelte, több bizonyíték van. Az „Epistolarum suarum Magistrum" 15. fejezetében maga szól orvosi tevékenységéről. Orvosi tárgyú művet is írt, a már előzőekben említett, teljes címmel „De Homine interiore et eius partibus.." c. munkát, amely valószínűen Velencében jelent meg először, 1476 körül. Az „Epistolarum..." egyes fejezetei is kitérnek az orvostudomány kérdéseire. Szemléletére erősen rányomta bélyegét a 15. század több „divatos" szellemi irányzata: a mágia, az alkímia, az asztrológia, erős benyomást gyakorolt rá Platón és Arisztotelész filozófiája is. Anatómiai ismereteiben több volt a vulgáris és tradicionális elem, mint a tudományos, ugyanakkor hangsúlyozta és elismerte a boncoláson alapuló anatómiai tanulmányok fontosságát. A kórtanban és terápiában különös jelentőséget tulajdonított a lélektani tényezőknek. Galeotto munkássága bemutatásának ürügyén igen jó körképet kapunk a reneszánsz kor tudományos életéről. Premuda, Loris: Anatómia e medicina a Padova e nel Veneto tra Quattro e Cinquecento (In margine al centenario giorgionesco) — (59—73 pp. ill. 2.) A velencei festészet kimagasló képviselője, Giorgione születésének 500. évfordulója kapcsán írt tanulmányt Premuda. A cikk mégsem művészettörténeti tanulmány, hanem az orvostudomány témájába vágó, ugyanis a XV—XVI. század anatómiai ismereteit kívánja bemutatni. Elsősorban a Padovában és Velencében élő orvosok munkásságát tanulmányozza, akikkel Giorgione és a többi kortárs festő is kapcsolatban volt, ismereteket szerzett tőlük. Elsősorban Alessandro Benedetti (?— 1525) munkáját ismerteti. Nemcsak tanulmányait végezte Padovában, de tevékenysége jelentős részét is itt fejtette ki. 1490-ben anatómiai teátrumot szervezett igen nagy sikerrel. Előadásait a kor leghíresebb emberei látogatták. Elsősorban klinikai és kórbonctani megfigyelései jelentősek, de sebészeti működése és járványtani elgondolásai is figyelemre méltóak. A tanulmányból Velence tartomány és Padova orvostudományának fejlettségéről kapunk összefoglalást a Quattro- és Cinquecento idején. Berti-Bock, Giuseppina—Premuda, Loris a padovai Biblioteca Pinali kéziratos anyagának katalógusát állították össze. (Catalogo dei manoscritti medici esistenti nella Biblioteca Pinali [Sezione AnticaJ, annessa alV Istituto di Storia della Medicina deirUniv er sit a di Padova — 75—107 pp. ill. 5.) Kapronczay Katalin MEDICAL HISTORY — 1978 Vol. 22. No. 1. January Négy hosszabb tanulmányt, három rövidebb írást tartalmaz az 1978/1. szám. A tanulmányok sorát Catherine Damme csecsemőgyilkosságokról írt érdekes írása nyitja. (Infanticide; the Worth of an Infant under Law, 1—24. pp.) Bevezetőben két esetet idéz 1284-ből és 1976-ból — a csecsemőgyilkos anya mindkét esetben elkerülte a büntetést, beszámíthatatlan elmeállapotára való tekintettel. A továbbiakban a szerző sorra veszi a csecsemőgyilkosságot érintő angol törvényeket a középkortól napjainkig, számos esettel bizonyítva, hogy a gyilkos anyák igen gyakran megmenekülnek a büntetéstől. Az angol törvények ugyanis éles kü-