Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

FOLYÓIRATOKBÓL - Acta Medicae Historiae Patavina, 1977—78. (Kapronczay Katalin)

SZEMLE FOLYÓIRATOKBÓL ACTA MEDICAE HISTÓRIÁÉ PATAVINA Vol., 24. Anno Accademico 1977—1978. Berti-Bock, Giuseppina—Favero, Gianantonio: La stomatologia di Lorenz Heister (1683—1758) (9—30. p. ill. 4.) Lorenz Heister a 17. század legjelentősebb orvosainak egyike, bár igen sokoldalú tevékenységet folytatott, sebészként vált híressé. Emellett igen fontos fogászati munkássága, a modern stomatologia szemszögéből vizsgálva is. Részletesen foglalkozott a száj és a fogak anatómiájá­val, élettanával. A mechanika és dinamika törvényei szerint tanulmányozta az áll­kapocsra és a fogakra nehezedő terhe­lést. A patológiai leírások jelentős része a fájdalom okaival, létrejöttével foglal­kozik. A fogszuvasodás — saját szavai­val „corrosione dei denti" — okait, létre­jöttét is leírta. Fogászati ismereteit a ,, Compendium Medicináé Practicae" és az „Istituzioni Chirurgicae" c. könyvei­ben összegezte. Ez utóbbiban hasznos tanácsokat ad a száj üregben végzendő műtétekhez is, beleértve az alkalmazandó műszerek pontos leírását is. Nosè, Flavio—Pasquato, Daniele: Breve revisione storica intorno alle prime interpretazioni psicoanalitiche deW al­coolismo (31—39 pp.) Az alkoholizmus kérdésével napjainkban egyre többet fog­lalkoznak mind szociális, mind morális és orvosi tekintetben is. A pszichoanalitiku­sok — élükön Freuddal — már a múlt század végén vizsgálatokat végeztek az alkohol idegrendszerre gyakorolt hatá­sáról. A kezdeti kutatásokat ismertető cikkben Freud mellett Forel, Tausk és a magyar Ferenczi nevével is találkozunk. Premuda, Loris: Contributo alla cono­scenza di Galeotto Marzio medico (41— 57 pp.) A magyarországi reneszánsz kul­túrtörténetével foglalkozók számtalan­szor találkozhatnak Galeotto Marzio, a neves humanista tudós nevével. Janus Pannoniushoz fűződő barátsága, a Hu­nyadi Mátyás udvarában eltöltött évek, az erről írott historiográfiai munkája, Mátyás király vele szemben tanúsított pártfogó támogatása jól ismert. Galeotto a magyar—olasz kulturális kapcsolatok történetében előkelő helyet foglal el. Bölcseleti tanulmányai mellett azonban orvosi stúdiumokat is folytatott. Orvosi képesítését Ferrarában szerezte meg, de később Padovában is hallgatott előadá­sokat az orvostudomány témaköréből. Ennek ellenére ezirányú munkásságát általában elhanyagolták életrajzírói, így Premuda cikke hézagpótló munkának tekinthető. Galeotto életének ismerte­tésére nem tér ki a szerző, így magyar­országi működéséről és kapcsolatairól sem tesz említést. Egyetlen mondatban

Next

/
Thumbnails
Contents