Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Winau, R.: Deutsche Gesellschaf t für Geschichte der Medizin, Naturwissenschaften und Technik (1901—1976) (Bugyi Balázs)

Winau, Rolf: Deutsche Gesellschaft für Geschichte der Medizin, Naturwissenschaft und Technik (1901—1976). Franz Steiner Verlag, Wiesbaden, 1978. 164 S. Winau emlékeztet arra, hogy a Társaság történetét Romanus J. Schaefíer darmstadti sebész, Sudhoff bizalmasa állította össze első ízben. Schaeffer egy légitámadás áldozata lett, a kézirat is megsemmisült. P. Diepgen a társaság ötven éves fennállása alkalmából tartott megemlékezésében igyekezett áttekintést nyújtani, de csak az adatokat igyekezett az elmúlástól megóvni. A Társaság megalakulásáról komoly formában, első ízben 1889-ben a Német Természetvizsgálók és Orvosok Vándorgyűlésén esett szó, majd egy 1901-ben megjelent felhívást követően 1902-ben ténylegesen meg is alakult a Társaság. A könyv közli a „Deutsche Gesellschaft für Geschichte der Medizin und der Naturwissenschaften" alapszabályait. A társaság 1931-ben a technika történetét is felvette célkitűzésébe, ennek megfelelően 1933-ban új alapszabály megalkotására került sor. 1948. november 7-én alakult újjá a társaság, és 1958. február 12-től kezdve újra a „Deutsche Gesellschaft für Geschichte der Medizin, Naturwissenschaft und Technik" nevet viseli. Minden alkalommal új alapszabály készült, sőt 1968-ban is módosították. A kötet bemutatja a társaság mindenkori vezetőségét is. így említi, hogy az 1905—6. években Győry Tibor volt a főtitkára, mint első és utolsó nem német nyelvű orvostörténész. A társaság Győry Tibort 1936-ban tiszteletbeli, 1974-ben Schultheisz Emilt és Szabadváry Ferencet levelező tagjává választotta. Szól a kötet a Sudhoff-éremről és közli azok nevét, akik ebben az orvostörténeti kitüntetésben részesültek. Winau műve feltünteti a társaság évi vándorgyűléseinek helyét. Német nyelvterületen kívül eddig csak 1922-ben Budapesten rendeztek vándorgyűlést. Majd közli a társaság keretében megtartott előadásokat. Győri Tibor 1903 és 1934 között nyolc ízben adott elő a társaság vándorgyűlésein, egyébként csak a budapesti kongresszuson került sor magyarok előadásaira. 1945 óta Szabadváry Ferenc hét ízben, Szabó Árpád két ízben, a magyar származású Károlyi László három ízben tartott előadást. Bőséges név- és tárgymutató fejezi be az orvostörténeti kutatásokban hasznos anyagot tartalmazó kötetet. Bugyi Balázs