Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
ADATTÁR - Szállási Árpád: Egy kolera-kiadvány 1831-ből
EGY KOLERA-KIADVÁNY 1831-BŐL SZÁLLÁSI ÁRPÁD Járványtörténetünk; egyik legismertebb, legjobban feldolgozott (ha ugyan nem a legjobban feltárt) fejezete az 1831-32. esztendei. Több okból. Az éledező magyarnyelvű orvosi szakirodalom fő képviselőjének, az Orvosi Tárnak megindításával esik egybe; a nagy lemaradásainkat behozni kívánó reformkor kellős közepén vagyunk. A bakteriológia küszöbén aligha vitatkoztak többet egy veszélyesen terjedő, magas halálozású tömeges megbetegedés kóroktanáról. Az Orvosi Tár első két évfolyama szinte tükre a kor kolera történetének, ez megkönynyítette az orvostörténészek dolgát. Linzbauer Xavér Ferenc pedig a Codex SanitarioMedicinalis Hungáriáé c. művének III. kötetében közli a kiadott kolerarendeleteket. Arra azonban Rigler Gusztáv professzor, koleratörténetünk legkiválóbb szakértője 1911-ben felhívta a figyelmet, hogy az említett kitűnő munkában „csupán az egészségügyi közigazgatás szempontjából legfontosabbaknak látszó akták vannak közölve". Hogy ez mennyire így van, az általunk megtalált és eddig még nem ismertetett kiadvány is bizonyítja. Mert amíg pl. Pest megye (Comitatus Pestiensis) kolera-rendeleteit több mint hét oldalon ismerteti, addig Csongrád megyét alig tíz sorban intézi el, szószerint, mintha a helybéli hatóságok szinte szándékosan „szabotálnák" a központi utasítások végrehajtását. Holott erről szó sem lehetett. (Linzbauer statisztikájából kitűnik, hogy a folyók menti helyeket sokkal inkább sújtották a kolerajárványok, ennek tudható be Csongrád-Csanád közepesnél magasabb mortalitása. Mai epidemiológiai ismereteink ezt kellőkép megmagyarázzák.) Az sem elég érv Pest megye mellett, hogy a főváros balparti része körül terül el, tehát jobban szem előtt van, mert Csongrád megye után Heves megyének közel tíz oldalt szán. Amint a szövegből kitűnik, központi iniciatívák alapján Pest megyére Forgó György, Hevesre Hanák Mihály főorvosok alkalmazták a rendeleteket. Ez utóbbiba Morvay János tiszabábolnai plébános is besegített. A főváros koleratörténetét statisztikai módszerrel feldolgozva Halász Gejza adta ki először 1879-ben. Visszatérve Csongrádra (és a szomszédos Csanádra), egyáltalán nem tartozott a közegészségügyileg legelmaradottabb megyék közé. Gortvay szerint ez a két megye alkalmazott először fizetett „fizikust". Méghozzá Schraud Ferenc személyében. Az országot 1831-ben 20 kolerakörzetre osztották, Csongrád, Csanád és Arad megyék a 19.-be tartoztak. A kiküldött királyi biztos báró Orczy Lőrincz volt. Mivel Linzbauer, s az ő nagy műve alapján Reizner és Borovszky keveset foglalkoztak Csongrád-CsanádArad kolerajárvány történetével, Bálint Nagy István makói főorvos, később az orvos-