Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Schröder, G.: Die pharmazeutisch-chemischen Produkte deutscher Apotheken im Zeitalter der Chemiatrie (Grabarits István) - Wietschoreck, H.: Die pharmazeutisch-chemischen Produkte deutscher Apotheken im Zeitalter der Nachchemiatrie (Grabarits István)
gondolt szerkesztés terméke. Tartalmaz pótlásokat és kihagyj?, a kevésbé lényeges szavakat; egyes farmakológiai kifejezéseket a II. kötetből, a titkos szerek kei és specialitásokkal kapcsolatos helység-, tulajdon- és cégneveket a IV. kötetből. A tárgymutató — helyesen — nem az egyes kötetek oldalszámaira, hanem azok tárgymutatóira vagy fejezetcímeire utal. Könnyen tudja használni a „ Gesamtregister"-t az, aki az egyes kötetek szerkezetét ismeri. Ez különösebb nehézséget nem jelent. A többszavas gyógyszerelnevezések közül általában csak a jellemző név szerepel a tárgymutatóban: pl. Herba Abrotani, Abrotanum alatt stb. A gyógyszernevek betűeltéréseit nem követi. Minden hasonló nagy műben találunk olyan neveket, amelyek a tárgymutatóból kimaradtak. A gyógyszertörténeti lexikonban is akadtunk néhányra: Propolis (I. Reg.), Protargol (III. Reg.), Protochloruretum Antimonii (III. Reg.), Protoioduretum Hydrargyri (III. Reg.), Protoxydum Ferri (III. Reg.). Mindez mit sem von le a mű értékéből. A gyógyszertörténeti lexikont hazai kutatók is eredményesen használhatják. Grabarits István Veröffentlichungen aus dem Pharmaziegeschichtlichen Seminar der Technischen Hochschule Braunschweig (Prof. Dr. Wolfgang Schneider). Band 1 : Schröder, Gerald : Die pharmazeutisch-chemischen Produkte deutscher Apotheken im Zeitalter der Chemiatrie. Bremen, 1957 (Nachdruck 1974). 208 p. Band 5: Wietschoreck, Herbert: Die pharmazeutisch-chemischen Produkte deutscher Apotheken im Zeitalter der Nachchemiatrie. Braunschweig, 1962. 367 p, A Schneider professzor által az 1950-es évek elején megindított gyógyszertörténeti kutatások hamarosan olyan eredményeket hoztak, hogy egymás után jelenhettek meg a témára vonatkozó publikációk. A braunschweigi egyetem gyógyszerészettörténeti tanszékének kiadásában 1957—1976 között 16 kötet látott napvilágot. A történelmi gyógyszerkincs megismerésére Schneider módszert és kutatási programot dolgozott ki. Meghatározta a gyógyszertörténet periódusait: /. 1600 előtt; //. 1600—1670; ///. 1670—1800; IV. 1800—1870; V. 1870—1950. Majd munkatársai feldolgozták egyegy korszak anyagát. A második korszak anyagát öleli fel Dr. Gerald Schröder munkája, a harmadikét Dr. Herbert Wietschoreck dolgozata. Együtt ismertetjük e két könyvet, mert felépítésük, módszerük azonos. Szinte elegendő, ha a kötetek tartalomjegyzékéhez fűzünk néhány gondolatot, máris bepillanthatunk a braunschweigi iskola ma már klasszikusnak tűnő munkájába. Forrásul használták a német nyelvterület gyógyszerkönyveit, taxáit, leltárait. Schröder forrásai: az augsburgi, kölni, nürnbergi gyógyszerkönyv számos kiadása, 10 gyógyszerárszabás, néhány patikaleltár. Wietschoreck forrásai: az augsburgi, brandenburgi, prágai, württembergi gyógyszerkönyv kiadásai, 21 taxa, 7 leltár. A források kritikai értékelése után meghatározták a szerzők a korra jellemző, jelentős gyógyszerkönyveket — „Deutscher Pharmakopöen-Standard" (DP IL, DP III.) — és taxák — Deutscher Taxen Standard (DT II., DT III.) — listáját. A továbbiakban a standard lista gyógyszerkincsével foglalkoznak.
