Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Mourant, A. E.—Kopec, A. C.—Domianewska-Sobczak, K.: The genetics of the Jews (Czeizel Endre)

A különböző beosztású gyógyszerkönyvek és taxák gyógyszerkincséi hivatott közös nevezőre hozni Schneider professzor leiosztási rendszere. Sajnos erről magyar közlemény eddig nem jelent meg, pedig a hazai kutatók számára is hasznos lenne. Schneider felosztási elve alapján Schroder és Wietschoreck osztályokba sorolták forrásaik gyógyszerkincsét. Az osztályozás lényege: két fő csoportba osztják a gyógyszereket: szimpliciák, kompoziták. A szimpliciák négy osztályra tagolódnak, az osztályok pedig alosztályokra: /. nyersanyagok (Grundmaterien), növényi, állati, ásványi eredetűek; 2. gyógyszerészi termékek (Pharmazeutika): növényi, állati, ásványi, kémiai eredetűek; 3. a kémiai műveletek termékei (pharmachemika): szerves, szervetlen, kevert, galenusi; 4. kémiai vagy gyógyszerészi műveletek termékei (Chemopharmazeutika): szerves, szervetlen, kevert, galenusi. A kompozitákhoz a többkomponensű szerek tartoznak, három osztályba sorolva. Az egész osztályozás „A" és „B" részre oszlik aszerint, hogy a gyógyszer patikában vagy azon kívül készül. Az osztályba sorolás után jól értékelhető, minden korban összehasonlítható statisztika készíthető a gyógyszerkincsről. Schroder és Wietschoreck dolgozataiban a statisztikai rész nagy hangsúlyt kap: táblázatok, oszlop-, kör- és vonaldiagramok teszik szemléletessé a kor gyógyszerkincsének alakulását. Önmagában az osztályba sorolás és a statisztikai értékelés is nagy eredmény, sok munkát igényelt. Schroder 10, Wietschoreck 14 forrás adatait tette közzé, forrásonként 2200—3800 gyógyszernevet számolhatunk. A gyógyszertörténet egyik nagy kérdése: a régi gyógyszerek kémiai összetétele. Schroder és Wietschoreck nagymértékben hozzájárultak ennek megválaszolásához. Forrásaik gyógyszerei közül az ismeretlen kémiai anyagokat az eredetihez híven előállították, vegyelemezték, esetleges régi gyógyszermaradványok analízisével összehasonlították. Könyveik nagyobb része a gyógyszerek vizsgálatával foglalkozik. Mindketten 46—46 készítmény vizsgálatának eredményét közlik a gyógyszerre vonatkozó mindenféle adattal együtt. így elkészítették az egyes gyógyszerek monográfiáját, amely a következő részekből áll: /. elnevezés: gyógyszerkönyvekben, taxákban, leltárakban, egyes szerzőknél előforduló szinonimák; standard listákban előforduló elnevezések; 2. irodalmi leírás. 3. Újra elkészítés: előállítás; organoleptikus, kvalitatív, kvantitatív vizsgálat; eredmény. 4. Az eredeti maradvány(ok) vizsgálata: forrás megjelölés; organoleptikus, kvalitatív, kvantitatív vizsgálat; eredmény. 5. Összefoglalás: a gyógyszer eredete; első előfordulása a gyógyszerkönyvekben, taxákban, leltárakban; tulajdonságai; összetétele; osztályozása. Wietschoreck vizsgálati eredményei között három UV-spektrum diagramja is megtalálható. Mindkét mű bőséges irodalomjegyzéket tartalmaz. Kár, hogy Wietschoreck vaskos kötetéhez nem készült tárgymutató. Graburits István Mourant, A. E.—Kopec, Ada C. Domaniewska-Sobczak, Kazimiera: The genetics of the Jews. Oxford, Clarendon Press, 1978. A könyv mondanivalója jó példa a természet- és a társadalomtudományok együttműködési lehetőségére, s főleg annak kölcsönös hasznára,