Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Franki József: Entz Béla professzor tudományos működése

másik katedrát; tehát pályázatot írtak ki. A két fél harcából a pécsi egyetem került ki győztesen: ott dolgozott tovább a magyar kórboncnokok nesztora, majd napjainkban mint az MTA levelező tagja, és végül mint a Munka Vörös Zászló Érdemrenddé! kitüntetett nyugalmazott egyetemi tanár. Nyugdíjazása, majd az utána ért méltánytalanságok nem csökkentették szellemi frisseségét és alkotó erejét. Folytatta a már korábban megkezdett archaeopathologiai kutatásait a Pécs körüli új-kőkorszaki temetőkben. A csontvázakon észlelt kóros elváltozásokról szóló, utolsó tanulmánya úttörő jelentőségű. Tudományos működése a magyar pathologia fejlődésére igen nagy hatással volt. Közel 100 munkát írt. Ezek a klasszikus magyar kórbonctan legkiválóbb alkotásai közé tartoznak. ízig-vérig morphologus. Ez azt is jelenti, hogy sohasem hagyja el a biztos tárgyi alapot. A 25 éves tanári jubileumára készült érmen e szavak olvashatók : „Non fingendum, aut excogitandum, sed quod natura faciat observandum" = Nem képzelődni, vagy kitalálni kell, hanem megfigyelni azt, amit a természet csinál (Roger Bacon). Nagy elődei közül Morgagni volt az, aki egész életében azt vallotta, hogy „egy szemernyi tény többet ér, mint egy mázsa elmélet". Önállóan megjelent munkái közül a legjelentősebbek : „Kórbonctan".

2 Kevéssé ismert, torzón maradt mű, melyet 1912—13-ban kezdett füzetekben kiadni. Általános kóroktant s ezen belül bakteriológiát és parazitológiát is tartalmaz. A daganatok részletesen megírt fejezete a 704. oldalon megszakad. Valószínűleg az első világháborúval járó nehézségek akadályozták meg a befejezést. „A kórbonctan és kórszövettan alapvonalai"? mely „Csizió" néven közismert. Ebben olyan segédkönyvet adott a hallgatóság kezébe, mely a kórszövettani gyakorlatok elméleti anyagát tartalmazza. Mint az előszóban írja: „Legrészletesebben a keringési zavarokat, gyulladásokat és a daganatokat tárgyaltam. Ezekben a fejezetekben a szövettani elváltozásokon felül a bonctani elváltozásokra, a kóroktant kapcsolatokra és a beteges elváltozások jelentőségére is kitértem". E három fejezet megismerése, megtanulása és az orvosi működés folyamán történő állandó alkalmazása nélkül minden diagnózis, therápia, megelőzés és gondozás bizonytalanná, hamissá és eredménytelenné válik. Az aránylag röviden, de mégis közérthetően tárgyalt anyagból külön említésre méltó a két specifikus gyulladásnak, a gümőkómak és a bujakórnak ismertetése. Nem marad el mögöttük a daganatokról szóló, részletesen összeállított fejezet sem. „Kórboncolási technika",

1

^ mely a Genersich—Czakó-fél& munkát volt hivatva továbbfejleszteni. „A syphilis kórtana és kórbonctana",

5 melyben teljes részletességgel feldolgozza e népbetegséget, miáltal mind kórtani, mind kórbonctani vonalon biztos alapot teremt a klinikai szemlélet és gyógykezelés számára. „Mi a célja a boncolásnak".

G Szellemesen tárgyalja a boncolás történetét. Egyben 2 Kórbonctan. Budapest, 1912—14. 3 A kórbonctan és kórszövettan alapvonalai (= Csízió) Pécs, 1926. 1 Kórboncolási technika. (Társszerző ifj. Johann Béla) Budapest, 1918. és 1923. 5 A syphilis kórtana és kórbonctana Klny. Guszmann-Engel: A svphilis c. munkából. Budapest, 1928. c Mi a célja a boncolásoknak. Pécs, 1930.