Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Franki József: Entz Béla professzor tudományos működése

„érthetően megvilágítja azt, hogy miért nem nélkülözheti az orvosi tudomány a boncolásokat". Folyóiratokban megjelent munkái közül elsőnek a spirochaeta paliidával foglalkozót említem meg. Ennek történetéhez hozzá tartozik, hogy 1905 elején Genersich intézetében a Levaditi-féle ezüstözéssel végzett szövettani vizsgálatokat. Ezek kapcsán veleszületett syphilisben elhalt magzatok májában számos egyforma, dugóhúzószerű képződményt találtak, melyeket mellékterméknek tartott. Ezután jött Schaudinn felfedezése. Erről csak annyit, hogy a syphilis kórokozóját már számos kutató vélte felfedezni, de eredménytelenül. Egy ilyen új, 1904-es lelet vol a Siegel-íc\c Citorrhictis luis-nak nevezett „kórokozó", mely később zsírszemcsének bizonyult. Ennek ellenőrzésére kérte fel Lesser a berlini bőrgyógyász Schaudinnt, aki bakteriológiával foglalkozott. A betegeket Hoffmann válogatta ki. 1905. március 3-án Schaudinn már az első syphilises beteg papulájának szövetnedvében kimutatta az első mikroszkópos készítményben a spirochaeta paliidát, mai nevén treponema pallidumot. Ezt később minden syphilises elváltozásban megtalálták és teljes bizonysággal megállapították, hogy a syphilisnek évszázadok óta keresve-keresett kórokozója. Schaudinn újfajta eljárást alkalmazott, a sötét látóteres vizsgálatot. E módszernél — mint a fekete égbolton a fénylő csillagok — a sötét látótérben csillogva mozognak a dugóhúzószerű spirochaeták. Felfedezését hiába mutatta be a berlini orvosegyesületben, mert Siegel hívei lehurrogták és az elnöklő Bergmann így zárta le a hangos ülést: „most elnapoljuk a vitát, amíg valaki ismét fel nem fedezi a syphilisnek egy újabb kórokozóját" (Pólya). Entz Bécsben, Pal tauf intézetében olvasta Schaudinn beszámolóját, és az ábrákról azonnal ráismert a maga „melléktermékeire". Hazatérve megismételte és kiterjesztette vizsgálatait. Az eredményről még 1906-ban beszámolt az Archiv für Dermatologie und Syphilis hasábjain „Über das Vorkommen der Spirochaeta pallida bei congenitaler Syphilis"

7 című közleményében. Entz nemcsak elismerte Schaudinn felfedezésének jelentőségét, hanem meg is erősítette, elsőnek nagy emberi syphilises anyagon. Amerikában Flexner és Noguchi igazolták Schaudinn állításait.

8 Entz 1906-ban a Budapesti Orvosi Újságban írt megható nekrológot a kiváló tudósról, akit igen megviselt a berlini kudarc, melyet fokoztak a (meg nem nevezett) súlyos betegségével járó nagy szenvedések. A sors azonban kegyes volt hozzá, mert megérte felfedezésének teljes elismerését. Entz közleményét az újabb megerősítő cikkek egész sora követte; számos meghívást is kapott. Ifjú élete (1875—1906) gyertyájának pislákoló fényét megaranyozta az a biztos tudat, hogy nem élt hiába, igazsága örök, emlékezete maradandó. Kimondottan kórbonctani jellegűek a következő közlemények: Keratosis pharyngis ;

9 Elvérzés a jobb belső fejütőér bujakóros arrosiójából ;

10 Aneurysma mycoticum 7 Über das Vorkommen der Spirochaete pallida bei congenitaler Syphilis. Archiv für Dermatologie und Syphilis 1906. 8 Nekrolog Schaudinn Frigyesről. Budapesti Orvosi Újság 1906. 9 Keratosis pharyngis. Matematikai és Természettudományi Értesítő 1904. 10 Elvérzés a jobb belső fej ütőér bujakóros arrosiójából. (Társszerző Berezovszky Emil) Budapesti Orvosi Újság 1908.