Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Zehn Jahre Institut für Geschichte der Pharmazie der Philipps- Universität Marburg/Lahn, 1965—1975 - Lehmann, B.: Julius Wilhelm Albert Wigand (1821—1886) Professor der Botanik und Pharmakognosie zu Marburg (Kapronczay Katalin) - Hackenberg, R.: Die Entwicklung der Naturwissenschaften an der Universität Marburg von 1750 bis zur westfälischen Zeit (Kapronczay Katalin)

vények hozása kizárólagosan a városi adminisztráció jogkörébe tartozott. Azon kívül, hogy az orvos és gyógyszerész tevékenységét elválasztották egymástól, konkrét határozat nem született a patikusok munkájára vonatkozóan. Csupán néhány intézkedés ismeretes, amely a gyógyszerészek kinevezésével kapcsolatos. Elmondhatjuk, hogy a városi hatóságok kizárólagosan a privát kereskedelemre alapozták a gyógyszerészetet és gyógyszerkereskedelmet. Összegezve az eddigieket, kiviláglik, hogy a középkor gyógyszerészei nagy tekintélyeknek számítottak, körülbelül azonos társadalmi rangban és megbecsülésben részesültek, mint az orvosok. A kötethez jól használható mutatók csatlakoznak. 2. Lehmann, Barbara: Julius Wilhelm Albert Wigand (1821—1886) Professor deg Botanik und Pharmakognosie zu Marburg — Inaugural-Dissertation zur Erlangunder Doktorwürde des Fachbereiches Pharmazie und Lebensmittelchemie der Philipps Universität Marburg/Lahn. Marburg/Lahn, 1973. 257 +[1] p., 11 ill. A marburgi egyetemen — hasonlóan a többi német főiskolához — egészen a XIX. század közepéig az orvosi kar kötelékébe tartozott a botanikai fakultás is. A botanikai tanszék kiválása az orvosi fakultásból, majd a filozófiai karhoz való kapcsolása szoros összefüggésben áll J. W. A. Wigand, a botanika első kinevezett professzorának életével és munkásságával. A szerző disszertációját hézagpótló műnek szánja, mert az eddigi cikkek és megemlékezések csak mint az antidarwinismus képviselőjét említették Wigandot, pedig botanikai és gyógyszerismerettani munkássága méltatást érdemel. Sokat tett a gyógyszerészek tudományos szintű oktatásáért, nevéhez fűződik az első Marburgban kiadott gyógyszerismerettani gyűjtemény összeállítása. Wigand elfeledése annál is inkább érthetetlen, mivel természetfilozófiai fejtegetéseit egészen napjainkig idézik az ideológiai-történeti művekben. Életművében valóban találkozunk ellentmondásokkal, ezért történhetett, hogy szerepének jelentőségét filozófiai nézetei és vallásos beállítottsága miatt vonták kétségbe. Általános biológiai kutatásai még nem eléggé tisztázottak, bakteriológiai kísérletei azonban így is kiemelhetők. Wigand életútjának és munkásságának ismertetésén kívül a disszertáció betekintést enged a marburgi egyetem biológia-oktatásának történetébe is. A kötet végén a forrásmunkák bőséges jegyzékét találjuk. 3. Hackenberg, Roslind: Die Entwicklung der Naturwissenschaften ander Universität Marburg von 1750 bis zur westfälischen Zeit — Inaugural Dissertation zur Erlangung der Doktorwürde des Fachbereiches Pharmazie und Lebensmittelchemie der Philipps-Universität Marburg/Lahn. Marburg/Lahn, 1972. 262+[2] p. 9 ill. A szerző az 1750—1810 közötti időszakban tárja fel a marburgi egyetem életét. (A tárgyidőszak megválasztását indokolttá teszik a XIX. század fordulóján beállott természettudományi változások.) Ezzel egyidejűen Németország külpolitikai helyzete is válságos volt — ekkor zajlott a hétéves háború — amely az ország belső viszonyaira, így a tudományos életre is rányomta bélyegét. Az eddig megjelent történeti feldolgozások elhanyagolták az orvosi kar szerepét és fejlődését. H. Hermelink és S. A. Kaehler csak a filozófiai és teológiai kar működését dolgozták fel. Azegyetem szellemi beállított-