Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó: Az egészségügyi kultúra hiányának okai a 18. századi Magyarországon
növények ismerete, néhány igen gyakran előforduló betegség felismerésének képessége — ez rendszerint öröklődött apáról-fiúra az ún. „parasztorvosok"-nál. A felvilágosító könyvek lépten-nyomon hangsúlyozták hogy az orvoslás mestersége tudomány, az egyik legnehezebben elsajátítható tudás, nehezebb, mint a csizmadia vagy a varga vagy a tímár mestersége, mert hiszen az emberi test a legbonyolultabb, legösszetettebb ,,holmi" a világon. „Mit lehet tartani a' Tudákos emberekről, vagy-is azokról, a' kik nem tanulták az Orvosi Tudományt, és még-is gyógyítani mernek? Azt, hogy ők tsak kotzkáznak az embereknek életével, a? midőn vaktába valakin segítvén, elhitetik magokkal, hogy ők valamit tudnak. De ha valamelly Tudákos főbb emberen segitet, elég e' az arra, hogy reája bizhassuk Életünket ? Nem elég. Mert ha jól megvizsgállyuk, sokkal több emberen nem segített ő, inkább megrontotta. Elég jele az már a' vakmerősködésnek, hogy ő majd minden betegének, ha ezer volna-is, és ugyan annyi féle betegségben, mindég azon egy szerekből álló Orvosságát osztogattya." 00 Tissot könyvéből hű képet nyerhetünk a 18. század kontár gyógyítóinak szellemi szintjéről: ,,.. .miképen lehetne tehát azon drága kint set [az egészséget], olly gaz s tudatlan emberekre bizni, Ű' kik ostobaságban felneveltetvén alig tudnak tsak irni-is vagy olvasni, és az orvos tudományhoz annyit értenek, mint d legvadabb Asiai Tatárok.. . s tsak azért űzik iszonyú kár tevő mesterségeket, hogy borra való pénzt nyerhessenek; a' kik tsak azért adták az orvoslásra magokat, mivel minden más hivatalra alkalmatlanok valónak." o0 A felvilágosodás orvosa a mindennapi életet irányító józan észre hivatkozik annak a célnak az érdekében, hogy az ember az egészségének kérdéseit is értelemmel, tudással, ne babonával és sarlatánsággal oldja meg: „A' legegyügyüebb mesterséget sem tudhatja ember, ha tsak nem tanulta; senki nem tudhat sarut várni, sem bőrt ki készíteni, ha tsak a' varga vagy timár mesterséget nem tanulta.. . senki nem adja óráját igazítani olly ember kezébe, Ű' ki annak mesterséges öszve szerkeztetését ... nem érti; miképen lehet tehát az emberi testnek mesterséges alkotmányát olly emberekre bizni, d kik annak tsudálatos egybe szerkeztetését elegendő képen nem visgáiták, sem rendes vagy rendetlen mozgásának okait s hibáit nem értik, következendő képen azt sem tudhatják minemű eszközökkel lehet azt épségben meg-tartani, avagy hibáit meg orvosolni." 01 Észokokkal érvel a németből fordított „Szükségben segítő könyv" is. Mindenki kitanul egy-egy mesterséget, s azt műveli, nem pedig azt, amit nem tanult és amihez nem ért: „Ha a* kováts tsizma tsináláshoz, a" 1 szabó ló patkoláshoz, a' tsizmadia szövéshez . . . fogna . .. minden azt mondaná, hogy fel fordult a' világ, vagy azt, hogy: a 1 mi nem a' te kötelességed, ne avasd abba magadat !. . . Sokkal vigyázóbbnak kellene pedig lenni kinek kinek az orvosság és gyógyítás körül, mivel ebben az ember élete s egéssége forog, és mivel ezt olly igen nehéz jól megtanulni. E' részben hát, valósággal 55 Kiss József i. m. 106 5r> A' néphez való tudósítás. . . 5 7 7. " U. o. 575.
