Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó: Az egészségügyi kultúra hiányának okai a 18. századi Magyarországon
mekeknek" ajánlja németből fordított egészségügyi könyvecskéjét 01 — hogy a gyógyítás alapvető tudnivalóit az iskolákban kell tanítani: „Ez a természet adományának olly szép és (C Parasztnak olly elkerülhetetlen képpen szükséges tudomány, ez az ő gyarapodáséira olly hasznosan munkálódó tudomány a' falusi Oskolákban éppen nem taníttatik."^ Valamennyi felvilágosító jellegű orvosi kiadvány kemény szavakkal bélyegezte meg a kontár gyógyítókat, akik felelőtlenül ártották magukat az egészség és a betegség dolgába és szemérmetlenül tartották a markukat a fizetségért. Az orvosok nagy része a kuruzslókat ítélte el, s mintegy lázította ellenük a népet, önmaga védelmében: „Mit tarthatunk tehát ci Javós aszszonyokról, ci szem hólyag-mettző tsavargókról; azokról, ci kik tsak az egy Vizelletnek látásából-is gyógyítanak ? Azt, hogy azok tsak hitegetők, szegény embert vakítók, s tsalók. Hogy tehát ne higygyünk nékiek: hanem mint ártalmas embereket vádollyuk-be őket az Előjáróknak. Az okos, és jó lelkű Előjárók tartoznak rendelést tenni, hogy mindennek, ci kinek tanulásáról nints bizonyság levele, büntetés alatt megtiltasson a' gyógyítás"^ A kuruzslók azonban az emberek vak bizalma, babonás hite nélkül aligha létezhettek volna, így hát jogos volt a népet, ill. annak hamis nézeteit ostorozó vélemény is: „Az ollyan emberekről is, óh mit kell ítélnünk? ai kik, midőn betegségbe esnek, ai hóhérral, vén aszszonyokkal, tudákos emberekkel, s más illyetén ámitókkal gyógyíttatják önnön magokat; mind ezek együgyű el tsábittatott teremtések, kik o' pénzt a sárba tsapják, s magok egésségekkel, sőt életekkel is keveset gondolnak. Mert ha egyszer meg esik is, hogy az efféle pénz tsalóknak orvoslások után meg gyógyul ci beteg: nem az ő semmire kellő orvosságok használt ott koránt is; hanem a' természet maga segít magern. . ."° 4 Minden mesterségnek megvolt a becsülete, a céhekben lehetőség volt az egyes szakmák elsajátítására, céhen belül megvédték a tagok szakmai becsületét, kirekesztették a kontárokat. A sebészcéhek hasonló rendeltetéssel működtek, a kuruzslás mértékét azonban a jelek szerint egyáltalán nem tudták sem befolyásolni, sem csökkenteni. Az egészségügy szabad préda volt, feltehetően a szükség is létrejátszott ebben — nem lévén sem sebész, sem tanult orvos megyényi területeken; a kontárok buzgólkodását megtorlás helyett hála övezte. A paraszt, aki patkolni vitte a lovát, igencsak megnézte, jó munkát végzett-e a kovács, aki hordót készíttetett, házat építtetett, dolmányt varratott, szemügyre vehette, mit kapott a pénzéért. A kuruzsló ténykedésének eredményét azonban nem mindig lehetett rögtön felmérni, előfordult, hogy a beteg állapota javult, függetlenül a beavatkozástól—ezt természetesen a javasasszony ,,tudásá"-nak, érdemének tulajdonították. A kor emberének egészségügyi tájékozatlansága, tudatlansága következtében a laikusok nem tudták fölmérni, mit kell tudnia annak, aki embert akar gyógyítani. A közhit szerint elegendő volt hozzá egyfajta „érzék", jobb esetben némi tudás — gyógy51 Kiss József i. m. 52 Tessedik i. m. 44. 53 Kiss József i. m. 106—107. 51 Szükségben segítő könyv. 354.
