Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó: Az egészségügyi kultúra hiányának okai a 18. századi Magyarországon

volna, és mindez ingyen, megadva a hitet a szegény embernek, hogy helyreállíthatja ő maga az egészségét orvos és patika nélkül is. Lényegében ugyanez a hit sugárzik a népi gyógyításból is— a fűben-fában orvosságot kereső és találó ember reménye a gyógyulásban és a gyógyítás lehetőségében. A század végén írott könyvekben újra és újra visszatér a mérsékelt árú, ill. ingyenes orvosi kezelés kérdése: „Igaz é az, hogy az Orvos-Doctornak Javaslásáért, Retzeptyéért sokat kell fizetni? Nem igaz. Az igen szegénynek szivessen ingyen javasol a" Doctor. A? kitől kitelik, attól egy Retzeptyéért nem kivan többet 20—30 Krajt zárnál. Az Orvosnak-is élni kell; az az ő keny ér -k er esése. '

123 Az e téren történt rendelkezésekre, törvényhozásokra enged következtetni ugyanezen mű azon kijelentése, hogy ,.A" Vcirosnak Orvossá minden városbeli szegény embernek tartozik ingyen szolgcüni; a Vármegyének Orvossá pedig, és Borbéllyal' minden falusi szegény Polgárnak. Ezért veszik ők esztendei fizetéseket az adózó népnek Adójából."

24 Valóban, már a 18. század elején voltak különböző intézkedések, melyek a szegények ingyenes orvosi ellátását igyekeztek megoldani — így pl. az orvosok a nincstelenek gyógyításáért külön tiszteletdíjat kaptak. Városi tiszti orvosi (physicus) állást azonban csak 1724-ben alapított a helytartótanács. A városi physicus feladata volt, amint Kiss József, gróf Széchényi Ferenc háziorvosa írta könyvében, a városbeli szegény embert ingyen gyógyítani, orvosi tanáccsal ellátni. A jótékony orvos (litográfia) 23 Kiss József i. m. 109. 24 U. o. 104—105.