Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Takáts László—Szemkeő Endre—Vámos László: Magyarországi tábori kórház szervezési és működési elve 1692-ben

dolata. A hajókórház többé-kevésbé függetleníteni tudta magát a bizonytalan száraz­földi helyzettől. Sátrait és fabarakkjait a harcok közelségében lehorgonyzott kórház a parton állította fel. Mai értelemben vegyes településnek neveznők. Nyugat-Európában kórházhajóféle először 1741—1743 között jelent meg. Bár a kortárs Bagieu mintegy mozgó kórháznak minősíti (c'est dire faire voyager V hospital), valójában mégis csak a Majnán és a Rajnán használt sebesültszállító eszköznek tartható. A szállítás alatt teát, levest kaptak a betegek és a szállítmányt kísérő sebész a szükségessé váló kötözést el tudta végezni 19 . A TÁBORI KÓRHÁZ VEZETŐ ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLOMÁNYA Az 1597-es francia tábori kórházat lényegében egy háromtagú adminisztratív törzs vezette. Az egyik hadbiztos (commissaire), a chef de l'administration, a hadsereg intendánsának (főhadbiztos) utasításai szerint mozgatta, telepítette és működtette az intézményt. Helyettese a kórház főlelkésze volt, aki nemcsak a betegek lelki gon­dozására, hanem azok orvosi és hadtápellátására is felügyelt. Egy másik hadbiztos ellátó feladatokat oldott meg, a nyilvántartási és számviteli ügyek felelős vezetője volt. Evrardnak az 1670-es évekből származó adatai szerint, akkor már az első com­missaire lett a kórház igazgatója. A Cantley által leírt angol tábori kórháznak az igaz­gatója katonai vagy időnként papi személy volt 20 . A Dubourg-íéle szervezésben a fentiektől eltérő a kórházi főhadbiztos és a kórház­igazgató (director) feladatköre. A hadbiztosé nagyjából az amiens-i hadsereg inten­dánsáéval egyezik. Közép-Európában a hadsereg főhadbiztosa mellett egy magasabb rangú papi személy működött mint a kórházi ügyek főnöke (Feldspital-Praesident). Az intézet telepítéséért viszont már a kórházigazgató volt a felelős. Hazai hadikórhá­zakban 1592—1606 között pl. katonaorvos (physicus castrensis) volt az igazgató 21 . A Dubourg-\raXbó\ nem tűnik ki, hogy nála az igazgató hadbiztos, katona, orvos vagy pap lett volna. A franciától eltérően, az osztrák szabályzatokban a későbbi évtizedek­ben sem található hadbiztos jellegű kórházigazgató. A 18. század közepétől a mo­narchia tábori és állandó katonakórházainak parancsnoka egy idősebb vagy rokkant csapattiszt lett. Evrardnál, Cantley-r\t\ és Dubourg-nál egyaránt található 2—3 commissarius, akik az ellátás és a pénzügyek intézői voltak. A leírt tábori kórházakban a betegek gyógyításáért közvetlenül az orvosok, ill. a sebesülteknél a sebészek voltak felelősek. Munkájuk felett a francia kórházakban a chef de l'administration tisztet betöltő hadbiztos és helyettese, az angol és a magyar­19 Des Cilleuls, J.: Le service... i. m. 33—34. p. —Mayonade, JJ.: La maison. .. . i. m. 614. p. 20 Cantley, N. : A history. .. i. m. 1/32, 38. p. — Des Cilleuls, J. : Le service... i. m. 16. p. — Evrard,E. : La premiere... i. m. 750. p. — Mayonade, JJ. : La maison... i. m. 626. p. 21 Takáts L.—Takáts E. : Adalékok a XVII. század fordulójának katonaegészségügyéhez. — Honvédorvos 1966. XVIII. 4. sz. —322—355. p.

Next

/
Thumbnails
Contents