Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Takáts László—Szemkeő Endre—Vámos László: Magyarországi tábori kórház szervezési és működési elve 1692-ben
A 17. századbeli harctéri betegellátás jellegzetességének mondhatjuk egyrészről a ,,hadosztálysegélyhely"-szerű intézmények hiányát, másrészről az arcvonal közelében működő tábori kórházakat. A tartósabb kezelésre és ápolásra szoruló betegeket, állandó kórházak hiányában, polgári ispotályokban helyezték el, amelyeket, menhelv jellegük miatt, találóan neveztek a franciák Hôpitaux de charitének. II. 1 692-BŐL SZÁRMAZÓ HAZAI „SZABÁLYZAT" ELŐÍRÁSAI A TÖRÖK HADSZÍNTÉREN ALKALMAZOTT TÁBORI KÓRHÁZ FELÉPÍTÉSÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE Régebbi kutatásaink alapján már állást foglaltunk arról, hogy sem a hosszú török háború (1592—1606) Sopronban, Pozsonyban, Hainburgban felállított, sem a későbbi háborúk pozsonyi (1683) és esztergomi (1685) hadikórházai nem tekinthetők tábori kórházaknak. Valamennyi polgári kórház talaján, mai fogalmunk szerinti mély hadtápban került felállításra, lényegében polgári személyi állománnyal és felszereléssel 15 . Magyarországon az első igazi tábori kórház az 1686-ban megindult nagy felszabadító háborúk idején jelent meg. A háború kulcskérdése volt Buda erős várának visszafoglalása. Az ostromló sereg részére a Margitszigeten állítottak fel egy nagy kapacitású tábori kórházat. A személyi állományt és a felszerelési anyagokat kocsikon és hajókon szállították a helyszínre. A kórház működéséről Buonvisi, Dietz és Zanarolla írásaiban maradt fenn színes, de a szervezés leírását nélkülöző korabeli adat 16 . A Buda visszavétele után tovább folytatódó dél-magyarországi hadműveletek idején Vörös-Mártonban állítottak fel hasonló, de személyi ellátottságában és felszerelésében szerényebb tábori kórházat 17 . Az 1692-ből származó, németnyelvű forrásunk Dubourg szerkesztésében készült. A 14 oldalas tanulmányból kitűnik, hogy a kórház szervezetének kidolgozásában felhasználta az éppen folyó háború pár éves tapasztalatait, de a korabeli francia táborikórház-szervezési elveket is 18 . A szerző elgondolása azt tükrözi, hogy Magyarországon a tábori kórház felállításával és működésével kapcsolatban speciálisak voltak a követelmények. A 150 éves török megszállás és a folyó háború pusztításai miatt, a Duna-menti fő hadműveleti irányban lakott helyek csak nagy távolságokban voltak találhatók. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy a kórház hajón mozogjon és működésének bázisa is maga a hajópark legyen. Tudomásunk szerint, a Dubourgféle szervezésben Európában első ízben jelenik meg a vízen mozgó tábori kórház gon15 Kirchenberger, S.: Geschichte d. k. u. k. österr.-ungar. Militär-Sanitätswesens. — Wien. 1895. Safáf. — 170. p. — Takáts L.: Hazai forrásadatok. . . i. m. 391. p. lfi Cardinalis Buonvisi: közli: Fraknói, V.: Monumenta Vaticana históriám Regni Hungáriáé illustrantia. Ser. I—II. —Ser. II. Tom. II. Relationes cardinalis Bounvisi XCIII—XCVIII. CXXIL, CCHI—CCIV. p. — Dietz és Zanarolla: közli: Héjjá P.: A tábori egészségügy Buda visszafoglalása korában. — Budapest. 1936. Egy. Ny. — Passim. 17 Magyar Országos Levéltár. Magyar Kancellária. A/14.—-567. rsz. Nr. 505. 18 L. 1. sz. lábj.
