Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Pettyéni Borbély Márton kéziratos orvosló könyve, 1683—1701
adott privilégiumának másolata. Helyesebben a másolat másolata, mert a címlapról kiderül, hogy 1708-ban, amikor Rabutin generális felégette a várost, az eredeti szabadalomlevél is elpusztult, így az Eszterházy család tulajdonában levő másodpéldányt másolta le Gyöngyösi Márton, akkori céhmester. (A névmegegyezés lehet véletlen is!) A másolaton dátum nincs, tehát csak annyi bizonyos, hogy 1708 után készült. A jelenlegi másolati példány az 1760-as években íródott, valószínűleg Mária Terézia 1761-es céhrendeletével összefüggésben. 31 ' 32 Pettyéni pápai évei alatt (1687—1701) az eredeti szabályzat lehetett érvényben, hiszen az 1609-ben, másolata viszont csak 1708 után keletkezett. A kiváltságlevél részletesen leírja és szabályozza a céhes élet minden területét. „Az Czehben álló iffjak Punctumi" nyolc pontjában a céhbe-állás feltételeit, huszonöt „Articulussal" a céhbeli működés módját határozza meg a legapróbb részletekig. Ezt követik a különféle esküszövegek: a „Czeh Mester Hifinek formája", „Atya Mester Hifinek Formája", „A czéhben beállóknak esküvéseknek Formája", majd legvégül hat pontban „A czéh Tábla Járásának Büntetésének Rendi". A céhszabályzat és Pettyéni feljegyzéseinek összevetéséből nyilvánvaló, hogy Petytyéni e szabályzat előírásai szerint nyerte felvételét és működött a céhben. Különösen a próbák leírásánál feltűnő a megegyezés. 33 Ez azért is érdekes, mert tudtommal sebész céhszabályzat érvényét és megvalósulását mindeddig nem sikerült korabeli sebészkézirat feljegyzéseivel bizonyítani, sem valamely kézirat céhes vonatkozású feljegyzéseit az akkor érvényes céhszabályzat szövegével megerősíteni. Talán néhány példa is elegendő bizonyíték a fentiekre: 31 Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Comit. Vespremiensis 359—369. 32 Érdekes megemlíteni, hogy Reizner János: Esterházy család levéltárában őrzött céhlevelekről (Történelmi Tár, 1894, 631—655.) c. írásában három pápai borbély-sebész privilégiumot említ: „1. 1608. nov. 11.Pápán — Enyingi Theöreök Ferenc [!] a pápai borbély céh levelét megerősítve kiadja. [Reizner e céhlevél teljes szövegközlését adja, ott az aláírás: Stephanus (!) Theöreök.] 2. 1741 jún. 24. Pozsony — Gr. Esterházy Ferenc, mint a »pápai nemes borbély czéh.. . irökös fö'czehmestere« a 29 magyar articulust valamint az eskümintát tartalmazó céhlevelet megerősíti. Aláírva egyúttal ns. Szalay B. János főcéhmester, ns. Rohovics B. Ferenc senior és ns. Koeszegi B. Ferenc atyamester által. 3. 1750. jún. 2. Pápán — Gr. Esterházy Ferenc a 38 magyar articidusból álló céh levelet megerősítve kiadja." E felsorolásból kiderül, hogy Reizner a fent idézett 1609-ben keletkezett eredeti céhlevélről és annak 1708 utáni első, majd 1760 körüli második másolatáról nem tud. A céhlevelek elemző összehasonlítása túlnő e dolgozat keretein, csupán az 1608-as és az 1609-es céhlevél azon részét vetettem össze, amely a próbákat közli. Igen nagy különbség mutatkozott. Az 1608-ban kelt céhlevél vonatkozó része: „A próbapeniglen ez: Dealdea scrutiitm falnstroma, Nagy Érlelő, kit DeaqililUmnak hínak. Sebhez való vörös flanstrom. Szederjes Dekorium, új sebhez való szürke ír." Az 1609-ben kelt céhlevél által felsorolt „Tizenkét Próbát" dolgozatomban idézem. 33 Próbának nevezték azt a vizsgafeladatot (például valamely gyógyszer vagy gyógyszerek elkészítését), amelynek végzése során kiderült a céhbe jelentkező szakmai felkészültsége, rátermettsége.
