Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Pettyéni Borbély Márton kéziratos orvosló könyve, 1683—1701

A céhlevél negyedik és ötödik Punctuma közli: „Tizenkét Próbákat kell főzni a czéh Artikulussa szerint" „Mindennap tisztességes ebéddel tartozik a míg a Próbáját főzi" A „Memóriáié" vonatkozó részei : „5. Mai Kezdtem el főzni a Próbámat azon napon voltak ezek a vendegeim Körösi Ferencz Vajda Matko Ferencz Tiszttartó Vásárhelyi Nagi István Szolga Biro Czajbert Patikárius" „Második napon voltak Turi Gergely Szolga Biro Horvát Mihály Eskiitt, Szabó István Jurdics Miklós Patikárius. Harmadik nap voltak az öreg Gadartoi Sreter János, Jurdics Miklós, Jurdics Adam Patikárius, pápista Mester. Negiedik napon mutattam be a probat." A céhlevél „Hetedik Punctum"-a: „Ezek végben menvén Mester ebéddel tartozik a mell y áll két asztalbul két nap ha penig Pénzül akarja fel váltani húsz forintokat tegyen le a Czéhnek". Pettyéni a „Memoriale"-ban: „10. Mai... Mester ebedért attam P 26"

u A céhlevélben a punktumokat az artikulusok követik, számszerint 25, melyek közül a 6. közli a Tizenkét Próbát: „Tizenkét próbát kell főzni, mellyek rend szerint ezek: Flastromok F. DiáchyUon magnum, F. Septutium Apostolicon, F. Stich, F. Oxicocceum, F. Diacorium, F. Cinobrium, F. Gyapjas, F. Czibak, F. Gratia Dei. Ungventumok V. Dialthea, U. Regis, U. Potabile." Pettyéni könyvének I. részében, a számozatlan 21. oldalon megtaláljuk a „Papai Proöak Laistroma"-t, amely tételesen is, sorrendiségében is megfelel az idézett artikulusnak.

30 Pettyéni azonban nem csupán felsorolja a próbákat név szerint, hanem később, könyvének terjedelmes részében (I. rész, 357—394. oldal) részletesen ismerteti készítésük módját, összetevőiket és azok kívánt mennyiségét is. De ez már átvezet minket a kézirat szakmai-tartalmi ismertetéséhez. A FORRÁSOK KÉRDÉSE Dolgozatomban már eddig is említettem néhány külföldi szerző, illetve magyar mester nevét, akiket Pettyéni Borbély Márton forrásként jelölt meg. De a nevek puszta felsorolása nem ad, nem adhat igaz képet a műről, sem a források jelentőségéről, mert korántsem egyenlő arányban hivatkozik rájuk a szerző. Ellenkezőleg, a kézirat egyes részei között igen nagy eltérések mutatkoznak a források szempontjából is. 34 A bejegyzés kezdete: „Tettem ki az medenczét", azaz már gyakorolhatta mesterségét. 35 Vissi Zsuzsanna szíves közlése alapján, aki felhívta figyelmemet a győri sebészek 1649-ből való céhlevelére (Győr-Sopron megyei Levéltár: 1 céhlevelek másolati könyve), valamint Magyary-Kossa szövegközlése alapján (i. m. III. 260.) derült ki, hogy a győri sebészek próbái megegyeztek a pápai sebészekével. Erre feltehetően az a magyarázat, hogy a céhek gyakorta kölcsönözték egymástól szabadságleveleiket. A dátumokat figyelembe véve, ebben az esetben feltehetően a pápaiak voltak a kölcsönzők. (Ld. erre vonatkozóan Eperjessy i. m.)