Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine, 1976. (B. Szalkay Judit, Bánóczy Erika)

könyvtára, melyet még életében az aberdeeni egyetemnek ajándékozott. A mintegy 113 azonosítható könyvben talált jegyzetek, beírások, aláhúzások és figyelmen kívül hagyott részek tanulmányozása képet ad Read orvosi gondolkodásáról. A szerző Read nézeteinek alakulását egyrészt saját könyveinek megjelenési idejével, másrészt egyéb szerzők (Hofmann, Spiegel, Harvey, stb.) olvasásának — meglehetősen bizonytalan — idejével kapcsolatban igyekszik kimutatni. A függelék közli a Read De motu cordis példányában található jegyzeteket, valamint könyvtárának listáját. II. Katalin (1762—1796) felvilágosult reformjai közé tartozott központi lelencházak létesítése, Moszkvában és Szentpéterváron. A cél nem csupán a gyermekelhagyások, gyermekgyilkosságok megakadályozása volt, hanem egy nevelési kísérlet megvalósítása, melynek eredménye a 3. rend, a felvilágosult, szabad városlakó osztály számának növekedése lett volna. A tervvel ellentétben azonban újszülötteket is befogadtak, s a 80—90%os halálozási arányszám csökkentése érdekében elkerülhetetlenné vált a falusi dajkaságba adás. Az eredmény egy ellenőrizhetetlen rendszer lett, melyben a gyermek cseretárggyá vált város és falu között, ezúttal a falu húzott hasznot a városi egészségügyi reformokból. A gyerekek pedig hurcolták falura a betegségeket és zavart keltettek a falusi élet szerkezetében. Ransel, D. L. cikke rámutat a reformhoz fűzött eredeti optimista elvárások és a valóságos szociális és orvosi következmények közötti ellentmondásra. (Abandoned Children of Imperal Russia: Village Fosterage.) (501—510

p.) Gel fand T. cikke a modern értelemben vett orvosi specializáció eredetét vizsgálja, s ebből a szempontból elemzi John Morgannak (1735—1789), az első amerikai orvosi iskola alapítójának nézeteit 1765-ben, az University of Pennsylvania orvosi fakultásának megnyitásakor elhangzott beszéde alapján. (The Origins of a Modern Concept of Medical Spezialization: John Morgan's „Discourse" of 1765.) (511—535 p.) A special izáció alapvetően 20. századi jelenségének kezdetei a 19. század elejére nyúlnak vissza. A gyakorlati megvalósítást azonban előkészítette a 18. század végére, a haladó nézetű orvosok körében az orvosi munkamegosztással kapcsolatban kialakult új gondolkodásmód. Átalakultak a középkortól fennálló hierarchikus rend hagyományos szerepfogalmai, a sebészet státusának emelkedésével lehetővé vált belgyógyászat és sebészet közös alapismeretekre épített párhuzamos fejlődése, ami már a special izáció kezdetét jelentette; ugyanakkor a gyógyszerészet külön úton fejlődött. Politika és közegészségügy összefüggésére világít rá Leavitt, J. W. a Milwaukee-ban 1894—95-ben pusztított himlőjárvány kapcsán (Politics and Public Health: Smallpox in Milwaukee. 1894— 95.) (553—568 p.) Általános tendencia, hogy járványok idején növekszik az egészségügyi hatóságok ereje, tekintélye. Milwaukee-ban ennek épp ellenkezője történt a városi tanács és az egészségügyi osztály közötti ellenségeskedések miatt, melyek oka valójában a város politikai és etnikai megosztottságában rejlett. Amerikában a 40-es évekig a tuberkulózis után a szüléssel kapcsolatos okok miatti halálozási arányszám volt a legmagasabb. Antler, J. és Fox, D. M. tanulmánya (The Movement Toward a Safe Maternity: Physician Accountability in New York City, 1915—1940.) (569—595 p.) elemzi ennek okait és beszámol a helyzet javítására indított mozgalom eredményeiről. A szerzők nem