Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine, 1976. (B. Szalkay Judit, Bánóczy Erika)

könyvtára, melyet még életében az aber­deeni egyetemnek ajándékozott. A mint­egy 113 azonosítható könyvben talált jegyzetek, beírások, aláhúzások és fi­gyelmen kívül hagyott részek tanulmá­nyozása képet ad Read orvosi gondol­kodásáról. A szerző Read nézeteinek alakulását egyrészt saját könyveinek megjelenési idejével, másrészt egyéb szer­zők (Hofmann, Spiegel, Harvey, stb.) olvasásának — meglehetősen bizony­talan — idejével kapcsolatban igyekszik kimutatni. A függelék közli a Read De motu cordis példányában található jegy­zeteket, valamint könyvtárának listáját. II. Katalin (1762—1796) felvilágosult reformjai közé tartozott központi lelenc­házak létesítése, Moszkvában és Szent­péterváron. A cél nem csupán a gyermek­elhagyások, gyermekgyilkosságok meg­akadályozása volt, hanem egy nevelési kísérlet megvalósítása, melynek ered­ménye a 3. rend, a felvilágosult, szabad városlakó osztály számának növekedése lett volna. A tervvel ellentétben azonban újszülötteket is befogadtak, s a 80—90%­os halálozási arányszám csökkentése érdekében elkerülhetetlenné vált a falusi dajkaságba adás. Az eredmény egy elle­nőrizhetetlen rendszer lett, melyben a gyermek cseretárggyá vált város és falu között, ezúttal a falu húzott hasznot a városi egészségügyi reformokból. A gye­rekek pedig hurcolták falura a betegsé­geket és zavart keltettek a falusi élet szerkezetében. Ransel, D. L. cikke rámu­tat a reformhoz fűzött eredeti optimista elvárások és a valóságos szociális és or­vosi következmények közötti ellentmon­dásra. (Abandoned Children of Imperal Russia: Village Fosterage.) (501—510 p.) Gel fand T. cikke a modern értelemben vett orvosi specializáció eredetét vizs­gálja, s ebből a szempontból elemzi John Morgannak (1735—1789), az első amerikai orvosi iskola alapítójának né­zeteit 1765-ben, az University of Penn­sylvania orvosi fakultásának megnyitá­sakor elhangzott beszéde alapján. (The Origins of a Modern Concept of Medical Spezialization: John Morgan's „Dis­course" of 1765.) (511—535 p.) A spe­cial izáció alapvetően 20. századi jelen­ségének kezdetei a 19. század elejére nyúlnak vissza. A gyakorlati megvalósí­tást azonban előkészítette a 18. század végére, a haladó nézetű orvosok körében az orvosi munkamegosztással kapcsolat­ban kialakult új gondolkodásmód. Át­alakultak a középkortól fennálló hierar­chikus rend hagyományos szerepfogal­mai, a sebészet státusának emelkedésével lehetővé vált belgyógyászat és sebészet közös alapismeretekre épített párhuza­mos fejlődése, ami már a special izáció kezdetét jelentette; ugyanakkor a gyógy­szerészet külön úton fejlődött. Politika és közegészségügy összefüg­gésére világít rá Leavitt, J. W. a Mil­waukee-ban 1894—95-ben pusztított him­lőjárvány kapcsán (Politics and Public Health: Smallpox in Milwaukee. 1894— 95.) (553—568 p.) Általános tendencia, hogy járványok idején növekszik az egészségügyi hatóságok ereje, tekintélye. Milwaukee-ban ennek épp ellenkezője történt a városi tanács és az egészségügyi osztály közötti ellenségeskedések miatt, melyek oka valójában a város politikai és etnikai megosztottságában rejlett. Amerikában a 40-es évekig a tuberku­lózis után a szüléssel kapcsolatos okok miatti halálozási arányszám volt a leg­magasabb. Antler, J. és Fox, D. M. tanulmánya (The Movement Toward a Safe Maternity: Physician Accountabi­lity in New York City, 1915—1940.) (569—595 p.) elemzi ennek okait és be­számol a helyzet javítására indított moz­galom eredményeiről. A szerzők nem

Next

/
Thumbnails
Contents