Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Proceedings of the Royal Society of Medicine, 1975. (Szlatky Mária)

tartják megnyugtatónak, hogy a szülés biztonságosabbá tételével párhuzamosan a technológiai szemlélet vált uralkodóvá a szülészetben, mivel ez veszélyes a születendő gyermekre nézve. Az orvostörténeti hírek és események rovatban Weiner, D. B. beszámolója olvasható a quebec-i 25. Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszusról ( International Congress for the History of Medicine.) (622—624 p.) Örömmel üdvözli a társadalmi orvostudomány témájának bevezetését és a jelentős felszólalások között említi Réti Endre előadását. Bánóczy Erika PROCEEDINGS OF THE ROYAL SOCIETY OF MEDICINE — 1975. Vol. 68. Nr. 1—12. A Proceedings of the Royal Society of Medicine című folyóirat 1975-ös évfolyamának 5., 7., 8., 9., 11. számaiban találhatunk orvostörténeti cikkeket. A májusi számban Ethelwald E. Vella tábornok a The Development of Pathology in the RAMC (pp. 321—326.) c. cikkében a Royal Army Medical College kórtani szemléletének fejlődéséről ír. Öt korszakot határoz meg A RAMC működésében, korszakonként megjelölve a fejlődés irányát, s megnevezve az itt működő kiemelkedő orvosegyéniségeket. A katonai orvoslás történetével foglalkozók számára igen érdekes adatokat nyújt a cikk. A júliusi számban Michael A. Salmon: An Historical Account of Nocturnal Enuresis and its Treatment ( pp. 443—446.) c. cikkében az Ebers-papyrusoktól napjainkig ismerteti a címben megnevezett betegség (éjjeli ágybavizelés) leírásait, s az ajánlott gyógymódokat. Az ókori és középkori teljesen hatástalan terápia után, a XVIII. században kezdték a különböző kémiai és mechanikai gyógymódokat alkalmazni (Vitriolos kezelés, csengőóra, hideg fürdő), s csak a XIX. században fedezik fel a betegség igazi okát — a központi idegrendszeri zavarokat. De még ezt követően is sokáig használják a lelkileg-testileg káros és megszégyenítő „gyógymódokat", mint pl. a verés, hideg zuhany stb. C. D. T. James: Mesmerism: a Prelude to Anesthesia (pp.446—447.) c. cikkében azt igyekszik kimutatni, hogy az éter felfedezése (1853) előtt a mesmerizmusnak nevezett, az állati mágnesesség koncepcióján alapuló hipnózist és szuggesztiót hatásosan használták, mint érzéstelenítést. Néhány korabeli leírást idéz megállapításainak alátámasztására. Az augusztusi szám orvostörténeti cikke, 5. G. Browne: Some Aspects of the History of Leprosy: The Leprosy of Yesterday (pp. 485—493.) a lepra történetéhez nyújt érdekes adalékokat. E téma történeti feldolgozását nehezíti az a tény, hogy az ókori és középkori leírásokból kitűnik, hogy lepra néven sokféle s egymástól merőben különböző betegségeket értettek. A cikk második részében az angliai leprosoriumok felsorolását és leírását adja a szerző. A nyálkiválasztódás, a nyálmirigyek működésének történetét foglalja össze a szeptemberi számban /. R. Garrett: Changing Attitude on Salivary Secretion — A Short History on Spit (pp. 553— 560.) című, képekkel illusztrált cikkében. Az ókortól a XVIII. századig sok érdekes megfigyelést tettek, s a mirigyek megközelítőleg pontos anatómiai leírását is adták neves orvosok, mint pl. Malpighi stb. A mirigyek működésének alapját azonban csak a XIX. század első felében sikerült feltárni, majd később pontosítani.