Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine, 1976. (B. Szalkay Judit, Bánóczy Erika)

zásával sikerült egy egységes, a szükségleteknek megfelelő foglalkozási ágat kialakítani. Krug, P. F. cikke az előző témához kapcsolódik (The Debate over the Delivery of Health Care in Rural Russia: The Moscow Zemstvo, 1864—1878., 226—241 p.) Az 1864-es zemsztvo törvény meghozatala után a közegészségügy fejlődésének fontos időszaka következett, melyre igen jellemző volt a vidéki orvosellátás megszervezése körüli vita, nevezetesen, hogy egy orvos járja körül a falvakat, 30—40 naponként jutva el ugyanarra a helyre, s a két látogatás között a faluban élő felcser végezze az orvosi teendőket, vagy pedig létesítsenek vidéki központokat, ahol az orvos, felcserek segédletével, körzete betegeit fogadja. Az orvosok tiltakozása ellenére általában az első megoldás valósult meg. Bánóczy Erika Pictures fi'om the Past of the Healing Arts, (az Orvostörténeti Közlemények Supplementum 5. kötetének ismertetése Patsy A. Gerstner (Howard Dittrich Museum of Historical Medicine, Cleveland Ohio) tollából.) (303—304 p.) Olyan olvasókönyv, melyben betekintést kap az olvasó a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár egészébe. Természetesen több, mint száraz kiállítási vezető, mert megismerheti az olvasó egy múzeum kiállítási tárgyai mellett a magyar orvos- és gyógyszerésztörténetet, Semmelweis Ignác szülőhelyének történetét, valamint életét és munkásságát, idézi a recenzor a lecturis salutem mondatait. B. Szalkay Judit Vol. 50., No. 3. Borell, M.: Brown-Sequard's Orga.notheraphy and Its Appearance in America at the End of the Nineteenth Century. (309—320 p.) Brown-Séquard (1818— 1894) francia fiziológus és neurológus 1889-ben nyilvánosságra hozta önkísérlet során nyert felfedezését, amely szerint az állati herekivonat hatalító hatással van az emberi szervezetre, és úgy vélte, számos idegrendszeri betegség gyógyítására is alkalmas lehet. Hatására pár év alatt általános gyakorlattá vált, különösen Amerikában, a minden szervben közvetlen terápiás hatású anyagot feltételező organoterápiás módszer. Az organoterápia ugyan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a pajzsmirigy és mellékvese kutatások, a belső elválasztású mirigyrendszer iránt felébredt érdeklődés a 20. század elejére az endokrinológia tudományának megszületéséhez vezetett. Risse, G. B.: Schelling, „Naturphilosophie" and John Brown's System of Medicine. (321—334 p.) A fiatal Schelling (1775—1854) természetfilozófiai előadásai mellett orvosi tanulmányokat folytatott a bambergi egyetemen, s a Németországban igen népszerű browni dogma hatása alatt felállította saját kórelméletét. Brown vitalitás elméletét elvetette, de elfogadta orvosi ideáit, a stheniás és asthenias betegségekről, illetve azok csillapító és serkentő szerekkel való gyógyításáról szóló tanítását, sőt elméleti ismeretei birtokában kellő önbizalmat érzett a gyakorlati gyógykezeléshez is, valóságosnak mutatva így a veszélyt, amitől az orvostudomány és filozófia szoros kapcsolatának ellenzői tartottak. Eyler, J. M.: Mortality Statistics and Victorian Health Policy: Program and Criticism (335—355 p.) A halálozási statisztikák rendszeres felhasználásának fontos szerepe volt a viktoriánus állam közegészségügyi programjában, ezt elő-