Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine, 1976. (B. Szalkay Judit, Bánóczy Erika)

Wankmüller, Armin: Die Apotheken in Mur ten in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts — 20. p. A kis Murten város a svájci Freiburg tartományban a feljegyzések szerint nagyon sokáig nem rendelkezett saját gyógyszertárral. Nincs túlságosan messze három nagyobb várostól (Freiburg, Payerne, Bern), ahol már a középkorban voltak patikák. A városi orvos pedig a vizsgálattal egyidejűen gyógyszerrel is ellátta a betegeket. Az első gyógyszerész Bernhard Vissaula volt Murtenben. Kinevezésének előzménye az volt, hogy Vissaula a városi tanácshoz beadott iratban kifogásolta azt a szokást, hogy patika hiányában házi készítményekkel gyógyít az orvos. Kezdetben egyedül vezette a patikát, majd 1816-tól Jakob Ulrich Schulteiss (1782—1840) volt a segítsége. 1838 után rövid időn belül még két patikustnevezett ki a városi tanács, majd megnyitották a második patikát is. A szerző a következőkben felsorolja, hogyan követték egymást a gyógyszertárak tulajdonosai és vezetői a XIX. század végéig. Lüdy-Tenger, Ein pharmaziehistorischer Wegweiser — 21—23 p. A burgdorfi (Svájc) „Grosse Apotheke" rövid történeti vázlata a cikk, különös figyelmet szentel a gyógyszertárat vezető illetve alakulásában részt vevő személyeknek. Közülük kiemelkednek tevékenységükkel Andreas Grimm (1677—1773), Friedrich Lüdy (1826— 1894) és Friedrich August Flückiger (1828—1894). A Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Társaság közli az 1977. június 7—11. között, Innsbruckban megrendezésre kerülő Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Kongresszus előzetes programját. (24. P.) Kapronczay Katalin BULLETIN OF THE HISTORY OF MEDICINE — 1976 Vol. 50. No. 1. Grob, Gerald B.: Edward Jarvis and the federal census. A chapter in the history of nineteenth century American medicine. (4—27 p.) A tizenkilencedik század első felében az intelligencia jelentős hányada fordult érdeklődéssel a szociális ügyek felé. A korábbi nyilvántartások hiányos volta, valamint a fokozódó urbanizáció szükségessé tette a lakosság adatainak új és pontos feldolgozását (születés, halálozás, házasság, stb.). Ebben a munkában jutott jelentős szerep Edward Jarvis (szül: 1803, Concord) amerikai orvosnak, aki publikálta is az összeírások eredményeit. Az 1830-ban végrehajtott összeírásnál már felmérték a teljes vakok és süketek számát, majd később a konstans adatok az írástudatlanok, elmebetegek és a gyengeelméjűek számának nyilvántartásával egészülnek ki. Potter, Paul: Herophilus of Chalcedon. An assesement of his place in the history of anatomy. (45—60 p.) Amennyiben megkíséreljük rekonstruálni azt a szerepet, amit Herophlius játszott az anatómia területén, meglehetősen bonyolult feladatra vállalkozunk, állapítja meg a cikk szerzője. Felsorolja mindazokat a munkákat, melyek ismerete Herophilus anatómiai szemléletének megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Fontos az értékelésnél azonban az is, hogy az akkori kor szemszögéből vizsgálják eredményeit, problémáit, nézeteit s jelentőségét, mely elsősorban abban áll, hogy a különböző szervek közötti összefüggéseket meglátta (pl. emésztőrendszer és chylus edények), valamint leírta a tápedényeket, megkülönböztette