Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Acta Medicae Historiae Patavina, 1974—75. (Kapronczay Katalin)

SZEMLE FOLYÓIRATOKBÓL ACTA MEDICAE HISTÓRIÁÉ PATAVINA — 1974—7 5. Vol. 21. Bonuzzi, Luciano — Car let ti, Gian­franco — Ciccarelli, Goffredo — Nosé, Flavio: Un secolo di psichiatria militare nelTospedale Veronese di S. Giacomo — 27—40 pp. Érdekes statisztikai összeállítást készí­tettek a veronai S. Giacomo kórház idegbetegeiről, kiemelve a katonai köte­lékbe tartozókat. A feldolgozás 1884­től 1969-ig terjed. Elsősorban azt érde­mes megfigyelni, hogy egyes években miként változik a betegek és bizonyos betegségek előfordulásának száma (há­borús és békeévek). A feldolgozás szem­pontjai még: az életkor, önkéntes- vagy sorkatona-e a beteg, a katonai rang, va­lamint az, hogy Itália melyik vidékéről került ide a páciens. Egy külön táblázat tünteti fel a mintegy 31-féle betegség eseteinek számát, valamint az első és utolsó diagnosztizálás dátumát. Bonuzzi, Luciano — Ciccarelli, Goff­redo — Pasquato, Daniele: Un'occhiata alla psichiatria dello squardo (in margine ad alcune figure delVOspedale Psichiatrico Veronese di S. Giacomo) — 41—57 pp. A cikk bevezetésében megismertet a frenológia és fiziognómia alapjaival, miként és kik vezették be a tudományos életbe. Bizonyos, hogy a XVII—XIX. században komoly szerepet kaptak ezek az elméletek a pszichiátria alakulásában. Amilyen nagy reményeket fűztek kezdet­ben az új irányzatokhoz, később olyan nagy hullámvölgybe jutottak. A fiziog­nómia alapjait Giovan-Baptista Delia Porta rakta le, a frenológiáét pedig Franz Joseph Gall, majd követőik, Spurz­heim, Carl Gustav Cams, Mantegazza és nem utolsósorban Lombroso, egyre szélesebb körben terjesztették a fiziog­nómiát és frenológiát. Nem csupán a jellem meghatározásának lehetőségét vél­ték megtalálni, hanem a betegségekre való hajlam felderítését is. Azt, hogy mennyi­re elterjedt az orvostudományban e két irányzat, bizonyítják a veronai S. Gia­como pszichiátriai kórház fennmaradt tárgyi emlékei a XX. század fordulójá­ról. A betegfelvételi lapon külön rubrikát tartottak fenn a koponya külső méreteire és a fej általános külső jellegére vonat­kozó adatoknak, melyek a diagnoszti­zálás egyik alapjául szolgáltak. Szám­talan koponyát is őriznek a klinikán, a különféle alkatokat és az előforduló betegségeket illusztrálva. Premuda, Loris — Gamba, Antonio: Per la biográfia di Johann Georg Wirsüng e per la storia delta scoperta dot to pane reatico — 53—88 pp. A szerzők Johann Georg Wirsüng (1600—1643) életének és munkásságá­nak adatait kutatták fel és hozták nyil­vánosságra. A bajor származású orvos

Next

/
Thumbnails
Contents