Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Holmes, S. J.: Louis Pasteur (B. Szalkay Judit) - Katz, J. — Mochlin, Ph. — Stover, R. (ed.): Writers on Ethics. Classical and Contemporary (Némethy Ferenc)

Goerke könyve, jóformán minden szempontot kimerítő életrajza — az idevágó hatalmas irodalomból néhánnyal egybevetve — alkalmas a Linné jelentőségét felmérő mérleg felállítására. Az önreklámozásra hajlamos mester érdemei mellett sokszor felrótt negatívumai eltörpülnek. Rendszerezési elvei kidolgozásából maradandóak a ,,faj"-tól a ,,törzs"-ig terjedő hierarchia kategóriái. Ugyanígy elévülhetetlen érdeme az ember, mint faj besorolása a főemlősök közé ,,nosce te ipsum" mottó alatt. Binominalisnomenclaturája rendet teremtett a fajnevek korabeli káoszában. A botanikusok a „Species plantarum" 1753-beli névsorából indulnak ki, minden azóta meghatározott faj nevének maradandó meghatározásához (prioritási elv). A zoológusok a Systema Naturae 10. kiadásából vezetik le a kettős nevezéktan szabályait. A fajok állandóságát kodifikáló, sokszor szemrehányással idézett kijelentését később módosította a fajon belüli variációk lehetőségének feltételezésével. Linné alakját indokoltan sorolták a ..Grosse Naturforscher" sorozat, részben már folyóiratunkban is referált hősei közé. Lambrecht Miklós Holmes, S. H.: Louis Pasteur. New York, Dover Publications Inc. (az 1961-es kiadás új lenyomata) é.n. 149 p. 16 ill. E rövid életrajzi munka a kémia tudományának nagy francia alakját, Louis Pasteurt mutatja be, aki azon kevesek közé tartozott, akiknek munkásságát már eletében elismerték, s szerte a világon superlativusokban nyilatkoztak róla. A könyv egyaránt betekintést enged Pasteur magánéletébe és munkásságába is. Megismerhetjük ezáltal környezetét, családját, iskolai éveit, munkatársait s végigkísérhetjük sorsát a világhírig. Fáradhatatlan kísérletező, mindig újat alkotó ember volt, aki első sikereit a kristallographia területén érte el. Ezek a felfedezések vezették később az erjedés tanának kutatásához, mely területen elért eredményei új szakaszt nyitottak a kémia történetében. Megállapította, hogy minden erjedést a mikroorganizmusok egy-egy meghatározott fajtája idéz elő. Nevéhez fűződik a veszettség elleni szérum feltalálása és a védőoltás bevezetése is. Egész életét a kémia felvirágoztatásának szentelte, hol felfedezései mérföldkövet jelentettek. A könyvet összevont név- és tárgymutató zárja. B. Szalkay Judit Katz, Joseph — Nochlin, Philip — Stover, Robert (ed.): Writers on Ethics. Classical and Contemporary. Huntington (New York), Robert E. Krieger Publishing Company, 1973. 673 p. A világszerte rohamosan szaporodó orvosetikai írásokban egyre gyakrabban találkozunk azzal a megállapítással, hogy meddő dolog az orvosi etika problémáit tisztázni mindaddig, amíg az általános etika kérdései megoldatlanok. Ezért a szűkebb