Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bosnyák Sándor: A nevetlen ujj
aki azt állította, hogy a nevetlen ujjtól a szívig egy közvetlen ér vezet: „Az emberek először azért kezdték hordani a gyűrűt a hüvelyktől való negyedik ujjon, mivel onnan valaminő ér elér egészen a szívig, s a régiek azt tartották, hogy ezt [az eret] valamilyen jellel meg kell jelölni és díszíteni'". (Vida Tivadar fordítása) Szent Izidor a VI. században élt, abban az időben, amikor még elevenen élt a kereszténység előtti műveltség, egy évszázad telt el mindössze a római birodalom bukása óta. Sevilla püspöke, megtanulta a latin, a görög s a héber nyelvet, rengeteget olvasott s megírta kora tudományának összefoglaló enciklopédiáját, amelyben az ősi ismeretek is helyet kaptak. 26 A nevetlen ujj és a szív közötti közvetlen kapcsolat tanítása is — amint ez Szent Izidor idézett szövegéből is kitűnik — az ősi műveltségekre jellemző analógiás felismerésekre vezethető vissza. Az ősi műveltségekben az öt ujj az embert jelenti 27 , s minden ujjal analógiás kapcsolatban áll egy égitest, egy fém, egy szín, egy hang, egy belső szerv vagy egy kőzet. A nevetlen ujj — az asztrológia és az asztrológia édestestvére, a chiromancia tanítása szerint 28 — az égitestek közül a Nappal, a fémek közül az arannyal, a színek közül a pirossal, a hangok közül a ,,c" hanggal s a kőzetek közül a gyémánttal áll analógiás kapcsolatban. A belső szervek közül a nevetlen ujj analógiás megfelelője a szív. Szent Izidor közvetítésével ez az analógiás Az égitestekés az ujjak kapcsolata a chiromancia tanítása szerint. XVI. és XX. századi könyvekből (Kulin György és Majthényi György nyomán) 2G Kálmány Lajos: Szeged népe. II. Arad, 1882, 218., Schütz Antal: Szentek élete az év minden napjára. II. Bp. Î933, 15—17., íjjas Antal: Szentek élete. II. Bp, 1968, 355. 27 Makra Sándor: Az ősember világképe c. megjelenés előtt álló tanulmányában az ötös szám jelentéstartalmával részletesebben foglalkozik. 28 Majthényi György: A kéz beszél. Bp. é. n. 32, 33.; Kulin György: A távcső világa. II. Bp. 1941, 554.
