Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bosnyák Sándor: A nevetlen ujj

Változat nélkül áll az a hódmezővásárhelyi hiedelem, hogy az akasztott ember nevetlen ujját a kocsmárosok a cégérre kötik, hogy a vendégeket odacsalogassa.

18 Nem ismerjük a változatait annak a hiedelemnek sem, amelyet Szendrey Zsigmond közöl: az anyja hasából kivágott gyermek nevetlen ujja úgy világít, mint a gyergya, s aki a pénztárcájában hordja, sose fogy ki a pénze.

19 Egyetlen adatot ismerünk Eger környékéről arról, ha valaki tűt talál, a nevetlen ujjával keresztelje meg, mert ellenkező esetben a tű rontást hoz.

20 A neveletlen ujj varázserejét s a mitológiai világképben betöltött szerepét a göcseji hiedelmek mutatják a leghívebben. Az alvilág ördögszerű mitikus alakját, a lidércei a nevetlen ujjak láncszerű összekapcsolásával meg lehet állítani. A repülő lidércei avval is megállásra kényszeríthetjük, ha gatyamadzagunkat a két nevetlen ujjunkra kötjük. A lidérc ördögszerűségét a hiedelmekből kirajzolódó jelleme mellett Lucifer nevét őrző göcseji elnevezése, a lucfer is igazolja.

21 A mitológiai világképben: a világosság s a sötétség, a jóság s a gonoszság, az élet s a halál harcában a nevetlen ujj varázsereje a jobb oldal erőit segíti. A nevetlen ujj elnevezést az európai népek nem ismerik. Kálmány Lajos az altáji nyelvekben, a kínaiaknál, a tibetieknél s a hinduknál találta meg.

22 A kíniaiaknál„nevenincs ujj", szószerint fordítva: „nincs-név-ujj" ?

z A nevetlen ujjhoz azoknál a népeknél, amelyek a nevét őrzik, mitikus képzetek társulnak. Az észteknél Taara isten ünnepén „az áldozásnak nevezetes szertartása a nevetlen ujjból való véreresztés".

2

* A nevetlen ujj erejéről a Kalevala első énekében is olvashatunk. Vejncmöjnen születéséről így szól az ének, Nagy Kálmán fordításában: Kihozni a hold se hozta, nap ki nem szabadította. De nehéz volt ott a sorsa, unta már az életét is' betöri a vár kapuját, betöri nevetlen ujjal, a csont-reteszt félretolja, bal lábaujjával nyitja, kinn a küszöbön a körme, térde kinn a tornácajtón

20 A keresztény egyház is őrzi azt a hagyományt, ameiy, mint a név analógiái is mutatják, a kínai, a tibeti s a hindu műveltségekig vezet. A pap házasságkötéskor a gyűrűt a nevetlen ujjra húzza. A keresztény egyház Szent Izidor tanításait fogadta el» 18 Kiss Lajos: Hódmezővásárhelyi temetkezési szokások. Etlmographia, 1921, 92. la Szendrey Zsigmond: A halottak, szentelmények. Etlmographia, 1938, 33. 20 Benkóczy Emil: Egervidéki babonák. Etlmographia, 1907, 102. 1 Gönczi, i. m. 170. 22 Kálmány Lajos: Szeged népe. II. Arad, 1882, 218. 2:i Miklós Pál sinológus 1976. III. 2-án írt levele nyomán. 21 Hunfalvy Pál: Utazás a Balt-tenger vidékén. I. Pest, 1871, 316. 25 Kalevala. Bukarest, 1972, 14.